CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 28., csütörtök, Gedeon, Johanna napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Árukapcsolás - Bágyadt álmok, kevert imázsok

Mottó: vajon hány embernek fájdult már meg a nyaka a Sixtusi kápolnában?
A rengeteg, talán felesleges gondolatom egyike köröz a fenti mottó körül, amikor arra gondolok, hogy vajon a freskók készítőjének imázsához hány korabeli művészettörténész, megnyitó, saját gondolat-közlés járult hozzá a pápai legendárium eseményeit közzétevő művészeti alkotásokon kívül. Nem tagadhatom az image-menagerek foglalkozását, csupán zavar a kényszer- és divat-tendencia, amin csak kevéssé enyhít, hogy minden hivatalosnak tűnő beállítással szemben, szerény benyomásaimat megoszthatom önökkel most, a kiállítás megtekintése után.

Sopronban a Mühl Aladár Galériában a Máger Ágnes festőművész képeiből rendezett tárlatot Dr. Pogány Gábor művészettörténész nyitotta meg. „A művészetnek, a legkísérletezőbbnek is erkölcsi felelősséggel kell bírnia, csak így lehet beszédes, lélektől-lélekig – hangzott el a megnyitón. „Ha a művész nem érzékeli a folyamatokat, a folytonosságot, kiürül” – vallja a szombathelyi születésű, bőszavú, Miskolcon élő festőművész.


A tematikailag nagyon hagyományos, de sok gyökérből táplálkozó kiállítás rendkívül színes, bizonyos értelemben "adja magát". Relatíve kevés anyaggal készült, a vászon átüt az olajon, s vannak szabad terek, melyek a modernség imázsát kétségtelenül erősítik. A hagyományos bohóc (előkelőbben clown) témák, a cirkusz, a manézs, a színpad világa kétségtelenül minden korban kész arra, hogy az ábrázolásba segítségével sok színt, festőiséget lehessen vinni. S a Biblia a maga kimeríthetetlenségével. Örök korok örök témája.
Az első problémám ott jelentkezik, amikor ezen színkavalkád egymásmellettiségét kezdem vizsgálni, és azt tapasztalom, hogy a színek nem erősítik egymás hatását akkor, amikor a művet kell a közönség irányában közvetíteni. Keresem a speciálisat, a szerény szolgálatra állított eszközrendszert, amit csak itt, csak Tőle, csak ezen a médiumon át kaphatok, s nem találom.


A következő mellékvágányt ott érzem, amikor az univerzálisra, az általánosra, a leszűrt lényegre való törekvést a konkrét elmosásában öncélúan "találom meg" a művekben, amikor a jelenetábrázolás minden manőver ellenére nem jut túl a felszínes észlelés másodlagos felkavarásán, az "egy-az-egyben" közvetlen áttétel részleges visszavonásán. Azt nem találom, ahol a festőiség egy eredeti gondolattal találkozik, legyen ez egy szürreális, sok mindenkire asszociálható megvalósítási próbálkozás, egy kegyes barokk-áttétel, egy képes Agape-Biblia-szerű illusztráció. Mindemellett olyan eleven gondolatközösségi kisérlet részese vagyok, mely meg-megvillan a tárlaton, talán leginkább a kissé irónikusabb hangvételű képeken, a vázlatszerű, "szabadon futtatható" alkotásokon át.


A Műhl Galériának pedig - mielőtt egy értékközpontú szemlélettel nehezen lenyelhető ehetetlen-ihatatlan lelki menza-turmixot csinál egy tiszta szándék vezette tárlatból -, tudomásul kell vennie azt, hogy nemcsak azzal lehet hiteltelenné tenni egy gondolatközösséget (mondjuk egy egész kiállítást), hogy vele ellentétes, egymást ütő tartalmakat helyezünk értelmezés nélkül és egyidejűleg egymás mellé, hanem úgy is, hogy éppen "csak" egy hirdetést helyezünk el a bejárati ajtó jobb "ajtófélfáján", anélkül, hogy kifejtenénk: "gyakorlati tananyag az elméleti megszerzett tudás mellé". A papír "Angyaltanfolyamra" hívogatja a nagyérdeműt. S mindenki 4000 Ft előleggel, összesen potom 8000 Ft-ért beavatott lesz (ezt hívják jobb helyeken, ahol tudják, hogy mi mit jelent a fogalom, gnoszticizmusnak, erőteljesebben simoniának - milyen véletlen - éppen bibliai példán keresztül). Persze az sem árt, ha az ember csak azt rakja ki, amiről tudja, hogy micsoda. Ha tudja, mondom, ha mindezt tudja, akkor pedig régen rossz! A bolondnak mindenesetre, csak neki, clown vagy nem clown, megéri.
Ki gondolná, hogy a Sixtusi kápolnán kívül meg kell nézni azt is, hogy valaki hol is állít ki ebben a fenenagy szabadosságban?
A kiállítás július 16-ig (naponta 9.00 és 17.00, szombaton 9.00 és 13.00 óra között) tekinthető meg (a meghívóval együtt) a Képcsarnok Galériában.
- DI -



2004. jĂşnius 19., szombat 12:31


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület