CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 25., csĂĽtörtök, Márk napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Megjelent a Soproni Szemle 2003. negyedik száma
 
    Várostörténet és iskolatörténet átfogó címet lehetne adni a Soproni Szemle közelmúltban megjelent, 2003. évi negyedik számának, amely a hagyományok szerint, jubiláló, a város életében, a városszépítésben fontos szerepet játszó munkatársait is köszönti. A kiadvány nem hiányozhat egyetlen soproni könyvespolcról sem.
    A karácsonyt követően és az újévet meglőzően jelent meg a helytörténeti folyóirat tavalyi utolsó száma, amely első oldalán életútjának és tevékenységének bemutatatásával köszönti Domonkos Ottó nyugalmazott múzeumigazgatót. A 75 éves muzeológus-kutatót 2003. novemberében Sopron Megyei Jogú Város Díszpolgárává választották.

    Az iskolatörténet és várostörténet fejezeben Márfi Attila az 1638-1776 közötti időszak soproni jezsuita iskolai színjátszásáról szóló írása, az iskolajátékok célját és a jezsuita szellemiséget bemutató fejezettel kezdődik, amelyből a műfajok szerkezetét, megjelenítését fejlődésében is következetes részletességgel tárgyalja a szerző. Ezt követően a jezsuita rend soproni megtelepedéséről és a jezsuita színjátszás soproni kollégiumokban való megkezdéséről ír. Az iskolai színjátszás kiteljesedésének körülményeit elemezve állapítja meg a szerző, hogy a helyi polgárság a jezsiuta iskolai színjátszásnak is köszönheti, hogy a színjátszással megismerkedhetett. A világi színjátszás korántsem juthatott volna arra a szintre Sopronban, amelyre jutott, ha a jezsiuták évtizedes tevékenysége ahhoz az alapot nem teremtette volna meg. A gazdag forrásanyagra támaszkodó írás említést tesz egy, Sopronhoz kötődő ,,színháztörténeti kuriózumról", amely a magyarországi jezuita rend történetében is egyedülálló, és a soproni jezsiuta rendházhoz köthető: egy olyan ötven lapos album maradt fent, amely az 1676-1728 közötti, a korabeli színpadművészet elemeit egyesítő díszletterveket, műszaki rajzokat, színpadtechnikai elgondolásokat tartalmazza. Természetesen a téma, és az írás elsősorban nem a kuriózum, hanem az iskolai színjátszás latin, és valláserkölcsi nevelésben megjelenő jezsuita szellemiség felidésében is értékközvetítő szerepet felvállaló szerepe miatt is olvasásra érdemes.

    Sopron város két gimnáziumának diákjai a Ratio Educationis időszakában (1777-1847) címmel Sasfi Csaba tanulmánya Sopron két, különböző felekezetű gimnáziuma diákságának számbavételévelpróbálja felvázolni azt, hogy a rendi polgárság és a hosszú képzésű iskolák kapcsolata hogyan alakult az említett időszakban. A középiskolák anyakönyvének négy mintaév alapán való elemzése, illetve a két iskola szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonyának bemutatása és azok összehasonlítása révén a szerző következtetéseinek megtételével kijelöli a kutatómunka további irányait is.

    Iskolai egyesületek a 19. században és a 20. század elején címmel Németh Ildikó az iskolai élethez szorosan kapcsolódó egyesületek, szervezetek általános szabályozását bemutató bevezetőjét követően  az önképzőkörök – Magyar Társaság, Német Társaság, Magyar Egylet, Önképző Kör, Ifjúsági Olvasókör, Magyar Egylet, Önképző Kör – alakulása, olykor egyesülése krónikáját veszi sora, amelyben az említetek mellett a bencés gimnázium önképzőköre, a főreáliskoláé, illetve a Francia-, Német Társalgókör, és a Berzsenyi Dániel halálának évfordulóján alakult Berzsenyi-kör is helyet kap.
    Többek között a tanulmány megemlíti, hogy érdekes módon a leányiskolák esetében csak nagyon későn jöttek létre önképzőkörök.
    Az előbbiektől eltérő jellegű segélyegyletek, amelyek általában egy-egy iskolához, felekezethez tartozó, szegényebb sorsú diák anyagi helyzetén kívántak segíteni, majd a diák- és sportegyesületek számbavétele következik, amelyeket a cserkészcsapatok, öregdiák-egyesületek, vallási felekezetek diáktagozatainak számbevétele követ.
    A 19. század második felében, illetve a századforduló érveiéveiben sopronban működött iskolai-ifjúsági élethez kapcsolódó egyesületek számbavétele, a tanulmányban kiragadot példák egyik nagy tanulsága azoknak az ifjúság nevelésére gyakorolt hoszú távú hatása, amely akár egyenként, egyesületenként is egy-egy tanulmány tárgyát képezhetné.
    Pápai László A soproni középfokú erdészeti oktatás előtörténete (1885-1950) írásában a város köztudatában az Erdészeti Technikum, majd a ,,Roth Gyula" néven rögzült intézmény múltjából azokat a kevésbé ismert tényeket veszi számba, amelyek a soproni egyetemhez hasonlóan az iskola a trianoni határokon túl nyúló múltjával kapcsolatosak.
 
    A Soproni Szemle iskolatörténeti fejezete Kubinszky Mihály a 20. századi iskola-építkezéseihez kötődő adatait tartalmazó tanulmányával urbanizációs és építészeti szempontok szerint tekinti át a széles témakört, visszatekintve a Walder József 1905-ös városfelesztési tervében foglaltakra.
    A Szemle decemberi számának Soproni arcok fejezetében Kozák Lajos tanár úr pályakép vázlatát Dominkovits Péter írásából ismerhetik meg az olvasók.

    A 75. éves Adorján Attilával Bartha Dénes és ifj. Sakady Sándor beszélget, az interjúval együtt, a Tűztorony tetején fotózó Adorján Attiláról készült fotót is közöl a lap.Wallner Ákos a 70 éves Verő József akadémikust köszönti.
 
    A Soproni Könyvespolc rovat a 19. századi soproni középiskolák történetéhez kapcsolódó bibliográfiát tartalmazza, továbá két recenziót. A Domonkos Ottó szerkesztésében megjelent A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV-XIX. században (Budapest, 2002, Ipartörténeti Könyvtár) címmel szerkesztett kiadványáról Dóka Klára ír, a Tatai Zoltán szerkesztésében Wallner Ernő (Budapest 2002) címmel a Tudós tanárok-tanár tudósok, 2000-ben indított sorozat keretében napvilágot látott könyvet Sarkady Sándor ajánlja az olvasóknak. Vajk Ádám szerkesztésében Győrött 2003-ban adták ki A pápoci prépostság iratai címmel, a Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Segédletek 2. kötetét; a gonddal és hozzáértéssel készült, és a kutatók körében minden bizonnyal érdeklődésre számot tartó munkáról Kiss Mária főlevéltáros ír.

A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata Sopron támogatásával jelent meg. Felelős szerkesztője: Szende Katalin; készült a Hillebrand Nyomda Kft. Üzemében.

(Fotó: Adorján Attila a Tűztorony tetején; Környei Attila fotója; Soproni Szemle 2003. negyedik szám)

T.É.



2004. január 03., szombat 13:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület