CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 27., szombat, Zita napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Érdemes megnézni

Akiknek nem sikerült megnézni, még közel egy hónapjuk van arra, hogy a Bank Austria bécsi Kunstfórumában (Freiung platz) megnézzék az Impresszionizmus: Amerika - Franciaország - Oroszország című kiállítást. A Bank Austria - korábbi kiállításaihoz hasonlóan - nagyon valószínű, hogy most sem veszteségesen fogja zárni a napi 9-11 órán át nyitvatartó tárlatot, s legyünk őszinték, megérdemelten. Számos gondolat fogant meg bennem a kiállítást látogatva, ezekből néhányat szabadjon közprédára kitennem.


Az első a reprodukciók minősége. Az ott, helyben kapható katalógusok, sőt a városszerte megnézhető kiállítás-plakátok minősége egészen más, mint a termekben befogadható élmény. Hogy ez a kiállító helyiségekben alkalmazott világítástechnikának vagy a reprózás-nyomtatás technikájának a függvénye-e, annak eldöntésére nem merek vállalkozni. Ami csaknem mindvégig konzekvens: a jó képek a reprón rosszabbak, a kevésbé értékesek "csinosabbnak mutatják magukat" a láthatónál. Ez utóbbi vonatkozik - sajnos - a palakátbeli Jarosenko festményre is.
A kiállítás szervezői a mézesmadzagot az első teremben dobják felénk ( az vesse rájuk az első követ, aki ilyen esetben nem hasonlóképpen cselekedne ). Itt Pissarro-val indul a sor, majd azt egy C. Monet és kicsit távolabb egy Sisley követi néhány jobb minőségű, de messze nem azonos kvalitású kép társaságában. Beljebb ezt már csak egyetlen - legyünk őszinték - nem a legjobbakból származó Monet követi, mi pedig szemlélhetjük a az ötven orosz festményt, melyek között Serov és Repin képei állnak még leginkább közel hozzánk, a többi pedig inkább részleteiben és csak kérdéses módban impresszionista alkotás.

Külön érdekesség a múlt század első két évtizedére datálható piktoralizmus, a fotóművészet festői képi ágának alkotásaiból álló fal, melynek szemcsés felületű alkotásai méltán késztetik megállásra a tárlat látogatóját.
Elgondolni is nehéz, hogy a XIX-XX.század fordulóján a téren kívül milyen messze volt a felsorolt három állam szellemisége egymástól. Így érthető, hogy művészeiknek hasonló késztetése mellett művészetük alapvető meghatározója a társadalmi berendezkedés, a hagyományok és a közvetlen környezet különbözőségei. Az ezekből is fakadó szemléleti különbség az itt látható módon annyira különböző felfogású alkotásokat eredményezett a hasonló technikán belül.
Világok vannak a három ország mégis azonosnak - impresszionista stílusúnak - kikiáltott alkotóinak munkái között. Ezek adott esetben, egymástól csak pár centiméterre felakasztva függenek most a Kunstfórum falain, s a "vájtszemű" ínyencek most közvetlenül láthatják a felszínes analógiákon kívül azokat a mérhetetlen szakadékokat is (szemléletben és minőségben), melyek az igazán nagyok és az azokat követők között húzódnak.
Végül egy befejező gondolat: a magyar látogató önkéntelenül is jó érzéssel egészíti ki képzeletben a kiállítás anyagát azokkal a magyar művészekkel - az ismert képeket a jelenleg kiállítottak közé gondolatban felfüggesztve - akik tényleg nincsenek olyan messze attól a három nagy franciától, mint a jelenlegi összeállítás másik két nemzetének impresszionistái.
- DI -



2003. január 26., vasárnap 18:31


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület