|
Érdemes megnézni
Akiknek nem sikerült megnézni, még közel egy hónapjuk van arra, hogy a Bank Austria bécsi Kunstfórumában (Freiung platz) megnézzék az Impresszionizmus: Amerika - Franciaország - Oroszország című kiállítást. A Bank Austria - korábbi kiállításaihoz hasonlóan - nagyon valószínű, hogy most sem veszteségesen fogja zárni a napi 9-11 órán át nyitvatartó tárlatot, s legyünk őszinték, megérdemelten. Számos gondolat fogant meg bennem a kiállítást látogatva, ezekből néhányat szabadjon közprédára kitennem.
 Az első a reprodukciók minősége. Az ott, helyben kapható katalógusok, sőt a városszerte megnézhető kiállítás-plakátok minősége egészen más, mint a termekben befogadható élmény. Hogy ez a kiállító helyiségekben alkalmazott világítástechnikának vagy a reprózás-nyomtatás technikájának a függvénye-e, annak eldöntésére nem merek vállalkozni. Ami csaknem mindvégig konzekvens: a jó képek a reprón rosszabbak, a kevésbé értékesek "csinosabbnak mutatják magukat" a láthatónál. Ez utóbbi vonatkozik - sajnos - a palakátbeli Jarosenko festményre is. A kiállítás szervezői a mézesmadzagot az első teremben dobják felénk ( az vesse rájuk az első követ, aki ilyen esetben nem hasonlóképpen cselekedne ). Itt Pissarro-val indul a sor, majd azt egy C. Monet és kicsit távolabb egy Sisley követi néhány jobb minőségű, de messze nem azonos kvalitású kép társaságában. Beljebb ezt már csak egyetlen - legyünk őszinték - nem a legjobbakból származó Monet követi, mi pedig szemlélhetjük a az ötven orosz festményt, melyek között Serov és Repin képei állnak még leginkább közel hozzánk, a többi pedig inkább részleteiben és csak kérdéses módban impresszionista alkotás.  Külön érdekesség a múlt század első két évtizedére datálható piktoralizmus, a fotóművészet festői képi ágának alkotásaiból álló fal, melynek szemcsés felületű alkotásai méltán késztetik megállásra a tárlat látogatóját. Elgondolni is nehéz, hogy a XIX-XX.század fordulóján a téren kívül milyen messze volt a felsorolt három állam szellemisége egymástól. Így érthető, hogy művészeiknek hasonló késztetése mellett művészetük alapvető meghatározója a társadalmi berendezkedés, a hagyományok és a közvetlen környezet különbözőségei. Az ezekből is fakadó szemléleti különbség az itt látható módon annyira különböző felfogású alkotásokat eredményezett a hasonló technikán belül. Világok vannak a három ország mégis azonosnak - impresszionista stílusúnak - kikiáltott alkotóinak munkái között. Ezek adott esetben, egymástól csak pár centiméterre felakasztva függenek most a Kunstfórum falain, s a "vájtszemű" ínyencek most közvetlenül láthatják a felszínes analógiákon kívül azokat a mérhetetlen szakadékokat is (szemléletben és minőségben), melyek az igazán nagyok és az azokat követők között húzódnak. Végül egy befejező gondolat: a magyar látogató önkéntelenül is jó érzéssel egészíti ki képzeletben a kiállítás anyagát azokkal a magyar művészekkel - az ismert képeket a jelenleg kiállítottak közé gondolatban felfüggesztve - akik tényleg nincsenek olyan messze attól a három nagy franciától, mint a jelenlegi összeállítás másik két nemzetének impresszionistái. - DI - |