|
Elhunyt
Benyovszky Imre
Pécsett született, németországi kitérővel Sopronba érkezett.
Itt élt, muzsikált, hangszerelt, zenei életet szervezett, vezényelt, oldalainkon
rovatot vezetett... és máris továbbment.
Élete és túlontúl korai halála arra enged következtetni
, hogy – legalább is emberi logika szerint – érthetetlennek
és értelmetlennek látszó elszólítások mögött magasabb rendű feladatokkal
való megbízatás jár, olyan, amelyet mindig is keresett a kicsinyes, emberi
értetlenkedések, a hétköznapok konok ellenállásába ütköző művész. Mert
a nemes és nagy vállalások a földi dolgok természetéből adódóan – és szintén
emberi logika szerint – talán
nagyobb ellenállásba ütköznek; ez pedig a
tehetség tálentumával megajándékozott terhe, felelőssége és alkalmanként
– igen ritkán és kivételes esetben – boldogsága.
Mindből volt része. Tudatosan, folyamatos tenniakarásban
élte életét. A jó és a szép oldalán állt, úgy, hogy nagyobb és merészebb
gondolatai voltak annál mintsem a földi közegben – emberi logika szerint
– ily rövid "itt-tartózkodás" alatt megvalósítható lett volna mindaz, amit
tervezett.
Hittel és bizalommal végig tette a dolgát, küldetést
teljesített.
Lett volna még dolga, mondatja a földi halandóval,
az e világ gondjaival élővel az igazságtalanság érzete. Mely igazságtalanságé,
avagy mely igazságé, kérdezteti az emberi logika, – a miérteket folyamatosan
kérdező, a mindent megérteni akaró – pedig az igazság – az egy és
abszolút – Istennél van.
Ezt ő, Benyovszky Imre tudta, ezt nekünk mondta
is és tudnunk illett volna, ezáltal pedig hinni, hogy feladatát – amelyet
felülről kapottnak tudott – mégiscsak elvégezte.
A muzsika közelsége, az egymás mellé lejegyzett hangjegyek
zenévé lényegülése titkának megfejtése és megértése immár birtokában van.
Ez annál több és másabb öröm már, mint az annyira vágyott barokk oboa.
Hiszem, hogy most már mosolyog, azzal a mosollyal, amelyet utolsó találkozásunkkor
legalább kilesni szerettem volna.
- Az igazi művészetet abban lehet lemérni, hogy mennyivel vitt közelebb
Istenhez, mennyire segített megközelíteni az Abszolútumot. Ezt Benyovszky
Imre mondta, aki immár elment, hiszem, hogy az Abszolút Művészet, a Muzsika
Ihletőjének közelségébe.
Tóth Éva
2002. május 01., szerda 22:56
|
