|
Négy
művész a Körmendi Galériában
Négy művész tárlatának ad otthont március 15 és április 26. között a
Templom utcai Körmendi Galéria, amelyet dr. Csák Máté építész-galériatulajdonos
nyitott meg.
Balázs Irén textilművész, Czebe István üvegművész, Rácz György szobrászművész
és Tölg-Molnár Zoltán festőművész munkái láthatóak négy külön kiállítóteremben.
Balázs Irén textilművész alkotásai között a népművészeti ihletettségű
munkák, textilszobrok mellett fellelhetők újabb korszakából való tűfestéssel
készült textilképei.
A mechanikus szövőeszköz közbeiktatásának kötöttségei alól felszabadító
tűfestés technikája - a színek és foltok egyedi felvitelének lehetőségével
- megsokszorosítja a mintaalkotás variációs lehetőségeit.
Ennek ellenére, és azzal együtt, hogy a tűfestés szabadabb mozgásteret biztosít
a művésznek, Balázs Irén megmarad az önmaga által definiált szabályszerűségek
következetes betartásánál. Textilképeit (Nagyítás sorozat) dinamikusság
és ritmikusság jellemi; ez nem más, mint az anyagot és technikát tisztelő
alkotói magatartás, mely nemes egyszerűséggel teremti a szépet.
Czebe István üvegművész alkotásai egyszerű, festetlen üvegből
készülnek. A több, mint kilencszáz fokon előállított kisplasztikák és üvegképek
az anyag jellegénél fogva és felületük megmunkálásának függvényében a fénytörés,
-áteresztés, -visszaverődés jelenségének köszönhetően igen hangulatosak.
Absztrakt formavilágú kisplasztikái és nagyobb méretű domborművei mellett
megtalálhatók a fúvott üvegből készültek sajátságos formavilágú, nyitottabb
tárgyai is. S bár az impozáns méretű üvegképeinek fémszerkezetes felfüggesztését
egyrészt - amint maga a művész mondta - az üveg-fém ellentétes erőinek
keresése, másrészt - a fizika törvényei miatt - bizonyára maga az üveg
súlya indokolja,
az áttört fényű és igen lírai üvegdomborítás alaphangulatában
sérül ennél fogva.
Rácz Görgy szobrászművész alkotásai az alagsori teremben láthatók.
A kiszáradt és megrepedezett föld által feltárt új dimenziók keresésében
lelt, igen meditatív alkotásait láthatja a soproni közönség.
Természetes föld színeket ötvöz új formákkal és kifejezésmódokkal. Titok,
Keletkezés, Gondolat születése, XX. századi üzenet műveiben
olyan
öntörvényű
világot teremt, amelyben a - folyamatos keresés-rátalálás - művelete által
kíméletlenül roncsolva alakítja az anyagot.
Kibontja, felnyitja azt, keresve-találva, vagy éppen elhelyezve benne valamit,
az ábrázolni kívánt leglényegesebbet. Teszi mindezt elementáris kifejezőerővel
és természetességgel.
Tölg-Molnár Zoltán festőművész képeket és képtárgyakat, installációkat
állított ki: fehér és fekete színvilágú minimál alkotásokat. A képeken
különleges fényvisszaverő dammár lakkot használ, így azok - kedvező fénybeállítás
esetén - különleges tükröződésük révén, - amelyek az itteni megvilágítás
esetében nem valósulhattak meg teljesen - különleges hatásokat produkál(hatná)nak.
Az asszociációs készséget mindenképp igénybevevő alkotások a viszonylagos
egyensúlyok eleven terét tárják fel.
"Minden művészi kifejezésnek megvannak a maga törvényei" - írja Mondrian;
ez esetben pedig az a dolgunk, hogy a látottak alapján próbáljuk - minden
más törvényhez hasonlóan - az itt működőket értelmezni.
Mindehhez támpontot, a megnyitó beszédben elhangzottaknál hitelesebbet,
nem is kaphatnánk, amely szerint a Stációtöredékeket megalkotó művész -
mindenki számára érthetően(?)- keresztény-ateista. Az oximoronnak pedig
azért kellene érthetőnek lennie, mert - szintén a megnyitó beszédben hangzott
el - a kiállító művészek, akárcsak a jelenlevők, az emberek gondolkodó csoportjához
tartoznak, akik a gondolkodást fő feladatuknak választották, és annak segítségével
alkották meg kiállított műveiket.
té
2001. március 18., vasárnap 12:00
|
