Bevezetőjében korunk szellemi folyamataira utalva fogalmazta meg, hogy az ismert szekularizációs folyamat mellett igen erős az igény a nagyon különböző vallási jelenségek és tanítások iránt. Ahogyan a későbbiekben elhangzott: a világvallások egyike sem volt eredendően missziós vallás, a kereszténységtől eltekintve, ahol Jézus missziós parancsa ("Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére," Mt 28.19) már az evangéliumok eredeti szándéka. A többi világvallás "tanulékonyságát" van most módunk megtapasztalni, amikor Magyarországon is megjelennek a többi világvallás képviselői.
Megosztó vagy koherens, összetartó erő-e a vallás? - tette fel a kérdést az előadó és a különböző sajtóorgánumok statisztikáit idézve bizonyította, hogy a vallásosak számára inkább összetartó erő, míg a nem vallásosak megosztó erőt látnak a vallásos meggyőződésben.
Erdély számára, vezetőinek bölcsessége révén összetartó erő lett a vallás, sokszínűsége ellenére is a tolerancia, a békében megtűrés hivatalos megfogalmazása segítségével, mellyel különböző szempontokat figyelembe véve 100-400 évvel megelőzte Európát, a tordai, 1550-es határozattal kezdődő és az 1571-es határozattal befejeződő történelmi sorozat, ahol a négy erdélyi vallást, melyek mögött népcsoportok álltak (katolikus, református, evangélikus és unitárius), az erdélyi fejedelem mind religio licita-nak, olyan vallásnak nyilvánított, melyért "senki meg ne bántassék"! Erdélyben így nem volt törvényileg megfogalmazott religio dominans (uralkodó vallás) és a mindennapok gyakorlatában élte meg a különböző vallások együttlétét.
Európában egymást érték a kisebb-nagyobb, kölcsönös megtorlások és csak az egymást csaknem elpusztító háború vége tudott részlegesen toleráns magatartást tükröző békét létrehozni. Ezalatt Erdély fejedelmei, akik saját vallásukat természetesen valamivel jobban segítették - "az vesse rájuk az első követ…" - sorban megerősítették a tordai gyűléssel kezdődő folyamatot (Bocskai 1606., Rákóczi 1645.)
Az előadó az igazi vallásbéke tartalmát Bethlen Gábor uralkodásához kötötte, aki irodalmi tanúságok (Móricz: Erdély aranykora) szerint is és a felolvasott fejedelmi eskü és végrendelet részlete szerint is tudatosan törekedett arra, hogy meggyőződése miatt senkit ne érjen bántódás Erdély területén. A Katolikus Státus mellett a (református) fejedelem segítőkészsége tette lehetővé az erdélyi katolikus iskolák gyarapodását és többek között 24 papnak a Pázmány Péter vezetése alatt álló Nagyszombati Egyetemen történő kitaníttatását. 100 arannyal járult hozzá a Káldi (katolikus) Biblia kiadásához, mely csak halála után jelent meg.