|
Vallási tolerancia Erdélyben
"Beati pacifici (Boldogok a
békességszerzők)"
Erdély szellemében
A Soproni Erdélyi Kör előadása: "Vallási
tolerancia Erdélyben"
Május 19-én, kedden 18 órakor a Várkerület 19. sz alatti kiállító
helyiségben tartotta összejövetelét a Soproni
Erdélyi Kör. A dr.Úry Előd által megfogalmazott tematikában
dr. Vladár Gábor református lelkész, teológiai tanár tartott a
fenti címmel előadást.
Bevezetőjében korunk szellemi folyamataira utalva fogalmazta meg, hogy
az ismert szekularizációs folyamat mellett igen erős az igény a nagyon
különböző vallási jelenségek és tanítások iránt. Ahogyan a
későbbiekben elhangzott: a világvallások egyike sem volt eredendően
missziós vallás, a kereszténységtől eltekintve, ahol Jézus missziós
parancsa ("Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!
Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére," Mt
28.19) már az evangéliumok eredeti szándéka. A többi világvallás
"tanulékonyságát" van most módunk megtapasztalni, amikor
Magyarországon is megjelennek a többi világvallás képviselői.
Megosztó vagy koherens, összetartó erő-e a vallás? - tette fel a
kérdést az előadó és a különböző sajtóorgánumok statisztikáit idézve
bizonyította, hogy a vallásosak számára inkább összetartó erő, míg a
nem vallásosak megosztó erőt látnak a vallásos meggyőződésben.
Erdély számára, vezetőinek bölcsessége révén összetartó erő lett a
vallás, sokszínűsége ellenére is a tolerancia, a békében megtűrés
hivatalos megfogalmazása segítségével, mellyel különböző szempontokat
figyelembe véve 100-400 évvel megelőzte Európát, a tordai, 1550-es
határozattal kezdődő és az 1571-es határozattal befejeződő történelmi
sorozat, ahol a négy erdélyi vallást, melyek mögött népcsoportok
álltak (katolikus, református, evangélikus és unitárius), az erdélyi
fejedelem mind religio licita-nak, olyan vallásnak nyilvánított,
melyért "senki meg ne bántassék"! Erdélyben így nem volt törvényileg
megfogalmazott religio dominans (uralkodó vallás) és a mindennapok
gyakorlatában élte meg a különböző vallások együttlétét.
Európában egymást érték a kisebb-nagyobb, kölcsönös megtorlások és
csak az egymást csaknem elpusztító háború vége tudott részlegesen
toleráns magatartást tükröző békét létrehozni. Ezalatt Erdély
fejedelmei, akik saját vallásukat természetesen valamivel jobban
segítették - "az vesse rájuk az első követ…" - sorban megerősítették a
tordai gyűléssel kezdődő folyamatot (Bocskai 1606., Rákóczi 1645.)
Az előadó az igazi vallásbéke tartalmát Bethlen Gábor
uralkodásához kötötte, aki irodalmi tanúságok (Móricz: Erdély
aranykora) szerint is és a felolvasott fejedelmi eskü és végrendelet
részlete szerint is tudatosan törekedett arra, hogy meggyőződése miatt
senkit ne érjen bántódás Erdély területén. A Katolikus Státus mellett
a (református) fejedelem segítőkészsége tette lehetővé az erdélyi
katolikus iskolák gyarapodását és többek között 24 papnak a Pázmány
Péter vezetése alatt álló Nagyszombati Egyetemen történő
kitaníttatását. 100 arannyal járult hozzá a Káldi (katolikus) Biblia
kiadásához, mely csak halála után jelent meg.
Óriási hatását tükrözik azok az előadó által is idézett vallási
szónoklatok, melyek a fejedelem halála után hangzottak el és azt
hangsúlyozták, hogy a felekezeti érdekeket a haza érdeke alá kell
rendelni. Az 1914-et követő eseményekről, a kommunista uralom alatt
csorbát szenvedett erdélyi toleranciáról az előadást követő
hozzászólásokban esett szó, ugyanígy az egyházaknak a kultúra- és
közösségmegőrző felvállalt funkcióiról, mely a rendszerváltó
forradalom indulásában is megmutatkozott.
Többször is elhangzott - méltán - Tőkés László és Márton
Áron püspökök neve a hallgatóság felszólalásaiban. A korunkban is
nagyon aktuális ökumenéről, annak helyes fogalmáról és gyakorlatáról
folyó beszélgetéssel zárult a Soproni Erdélyi Kör összejövetele,
melyet dr. Vladár Gábor valóban Erdély és az ökumené szellemében
vezetett és moderált.
Csak sajnálhatjuk, hogy Sopron lakóinak létszámához képest ilyen
kevesen voltak kíváncsiak a tartalmas és ismeretszerző előadásra!
- DI -
Fotó: Németh Péter
|