A megnyitó után a Soproni Zeneiskola Ütőegyüttesének rögtönzött koncertje oldotta a hangulatot.
A szervezés elsőrangú: a háromszög alapú hasábokká alakított paravánok rengetegében bóklászó nézőt maga a kiállított anyag vezeti végig az ún. alapképzőtől a szakmai tervezésig. A Festőterem két terme lehetőséget nyújtott arra, hogy ez a két súlypont elkülönüljön egymástól. Aki korábban is figyelemmel kísérte a Művészeti Intézet kiállításait, tudhatja, hogy eddig nem volt szokás elkülöníteni a kétféle, eltérő nézőpontot igénylő munkákat. Hiszen amíg egy – sokszor elvont -, gondolkodást igénylő autonóm alkotás (csendélet, akt, illusztráció, szobor) az alkotó kénye-kedve szerint készülhet és hosszas elmélyedést igényel a befogadó részéről, addig a szaktervezés során létrejövő alkalmazott művészeti tervezés (ipari formatervezés, bútortervezés, építészeti környezetalakítás, belsőépítészet) során kialakult formák, tárgyak jobban függenek a megvalósíthatóságtól, a tömeggyártástól; a tervezőnek gyakorlatilag a technológiától "gúzsbakötve kell ugrálnia". Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy egyik vagy másik művészeti irány kevesebb lenne a másiknál. Ellenkezőleg! Együttes jelenlétük biztosítja azt a sokszínűséget, személyes látásmódot, amely jellemző a kiállítás egészére.
Már a kiállítás kapujában megcsodálhatunk egy "lovasszobrot", melynek rikítóan sárga lova Don Quijote Rosinante-jére emlékeztet, rózsaszín lovasa pedig üres markával, mintegy a kivont kard "helyével" riogatja a kiállításra érkezőt. A kompozíció alatt pedig egy rakás szemét, paravánhulladék, színes papírcsíkok.

Felérve az első emeletre, a kisebbik teremben kaptak helyet az alaptárgyi képzésben készült munkák: gipsztorzók, másolatok, szénrajzok, grafikák, könyvillusztrációk, anatómiai tanulmányok – koponyák, csontok és ezek rajzai –, színtan és festmények. Elég vegyes a kép, de mindegyik munka közös jellemzője: a minőség. A tárgyi és a technológiai tudás egyszerre van jelen.

Átérve a nagyterembe képet kapunk a három szakirány, a belsőépítészek, a bútoripari formatervezők és a csomagolástervezők munkájáról. A központi térben kaptak helyet a harmadéves formatervezők és a negyedéves belsőépítészek munkái: széktervek, és azok tárgyiasult változatai, asztal- és komplett "dolgozósarok"-modellek láthatók. A paravánok túloldalán a másod- és harmadéves belsőépítészek épülettervei, átalakítási tervei és modelljei, a negyedéves formatervezők bútortervei és a harmadéves csomagolástervezők ládatervei és makettjei, palack és flakontervei kaptak helyet.