CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

1998. május 24., vasárnap 00:00


Az AMI kiállítása a Festőteremben

Kreativitás minden mennyiségben


Az egyetemeken, főiskolákon tanulók számára a május vége a szorgalmi időszak végét jelenti. Megkezdődnek a vizsgák. Sopronban van egy intézmény, ahol a diákoknak még nem a beszámolók tanulásán jár az esze, hanem egy – számukra – sokkal fontosabb eseményen. A fentiekben körvonalazott hely a – négy évvel ezelőtt megalakult – Alkalmazott Művészeti Intézet, bennfenteseknek egyszerűen csak AMI. Ennek a szellemi műhelynek a tevékenysége színesíti, gazdagítja évről-évre a soproni kulturális rendezvények palettáját. 1994 óta minden tanév végén – szervezéstől függően félévente is – kiállítást rendez az Intézet, ahol bemutatja az adott év művészeti termésének legjavát. A korábban csak "belsősöknek szánt" munkabemutatókból igazi, komoly kiállítások sora fejlődött ki. A kiállítótermek is ennek megfelelően változtak; kezdetben a volt KISZ-házban, később az Intézet Deák téri épületében, második éve pedig a Festőteremben kap helyet a nem mindennapi kiállítás. Nem mindennapi, mert egy ilyen tárlaton a látogató nemcsak a munkák, választott témák végeredményét, konklúzióját ismerheti meg, hanem vázlatok, tervek, előtanulmányok vezetik végig a különböző fejlődési fokozatokon, melynek végén nem mindig áll világrengető remekmű. Nem is ez a cél! A feladatok arra szolgálnak, hogy bővítsék az ismeretanyagot, gondolkodásra, együttgondolkodásra késztessék a tervezőt és a befogadót egyaránt.
A május 23-dikán nyílott kiállítást dr. Winkler András prorektor nyitotta meg, Mészáros György, az Intézet megbízott tanszékvezetője pedig röviden beszélt a kiállítási koncepcióról.

A megnyitó után a Soproni Zeneiskola Ütőegyüttesének rögtönzött koncertje oldotta a hangulatot.
A szervezés elsőrangú: a háromszög alapú hasábokká alakított paravánok rengetegében bóklászó nézőt maga a kiállított anyag vezeti végig az ún. alapképzőtől a szakmai tervezésig. A Festőterem két terme lehetőséget nyújtott arra, hogy ez a két súlypont elkülönüljön egymástól. Aki korábban is figyelemmel kísérte a Művészeti Intézet kiállításait, tudhatja, hogy eddig nem volt szokás elkülöníteni a kétféle, eltérő nézőpontot igénylő munkákat. Hiszen amíg egy – sokszor elvont -, gondolkodást igénylő autonóm alkotás (csendélet, akt, illusztráció, szobor) az alkotó kénye-kedve szerint készülhet és hosszas elmélyedést igényel a befogadó részéről, addig a szaktervezés során létrejövő alkalmazott művészeti tervezés (ipari formatervezés, bútortervezés, építészeti környezetalakítás, belsőépítészet) során kialakult formák, tárgyak jobban függenek a megvalósíthatóságtól, a tömeggyártástól; a tervezőnek gyakorlatilag a technológiától "gúzsbakötve kell ugrálnia". Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy egyik vagy másik művészeti irány kevesebb lenne a másiknál. Ellenkezőleg! Együttes jelenlétük biztosítja azt a sokszínűséget, személyes látásmódot, amely jellemző a kiállítás egészére.
Már a kiállítás kapujában megcsodálhatunk egy "lovasszobrot", melynek rikítóan sárga lova Don Quijote Rosinante-jére emlékeztet, rózsaszín lovasa pedig üres markával, mintegy a kivont kard "helyével" riogatja a kiállításra érkezőt. A kompozíció alatt pedig egy rakás szemét, paravánhulladék, színes papírcsíkok.

Felérve az első emeletre, a kisebbik teremben kaptak helyet az alaptárgyi képzésben készült munkák: gipsztorzók, másolatok, szénrajzok, grafikák, könyvillusztrációk, anatómiai tanulmányok – koponyák, csontok és ezek rajzai –, színtan és festmények. Elég vegyes a kép, de mindegyik munka közös jellemzője: a minőség. A tárgyi és a technológiai tudás egyszerre van jelen.

Átérve a nagyterembe képet kapunk a három szakirány, a belsőépítészek, a bútoripari formatervezők és a csomagolástervezők munkájáról. A központi térben kaptak helyet a harmadéves formatervezők és a negyedéves belsőépítészek munkái: széktervek, és azok tárgyiasult változatai, asztal- és komplett "dolgozósarok"-modellek láthatók. A paravánok túloldalán a másod- és harmadéves belsőépítészek épülettervei, átalakítási tervei és modelljei, a negyedéves formatervezők bútortervei és a harmadéves csomagolástervezők ládatervei és makettjei, palack és flakontervei kaptak helyet.

A hátsó falon a negyedéves belsőépítészek és másodéves csomagolástervezők munkái láthatók.
Külön sarokban található a hallgatók által készített tipográfiai munkák, betűkapcsolatok és egyéb kompozíciós tervek.
Összhatásában és szakmai színvonalában a kiállítás mindenképpen elsőrangú, és június 7-ig van módja megtekinteni minden érdeklődőnek. Akár többször is!
Go-Ga
Fotó: Németh Péter