CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 26., péntek, Ervin napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

"csak magára vártunk"

"csak magára vártunk"

Dr. Nikolics Károly 80 éves


Augusztus 10-én, születésnapján délben a Polgármesteri Hivatalban köszöntötték a 80 éves Dr. Nikolics Károly főgyógyszerészt. A Polgármester úr ebből az alkalomból bensőséges ünnepség keretében díszoklevelet adott át az ünnepeltnek, aki egyébként a Pro Urbe és a Király Jenő díj tulajdonosa.


Amikor interjút kértem, a gyermekkoromtól ismert és tisztelt Karcsi bácsitól, a tőle megszokott szellemességgel és frissességel, mosolyogva válaszolta:"Nem is tudom, hány rádió és TV csinált velem interjút. Én nem is értem: mindenki úgy örül neki, hogy én 80 éves lettem, csak én nem."
Mivel népes családja tagjai a hét végén sorra köszöntötték Sopron neves tudósát, magam kivártam, amíg "sorra kerülök", ezért az egy nap késés az Internetto oldalain. Nem titok, hogy Dr.Nikolics Károly a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Soproni Csoportjának alapító tagjai közé tartozik és széles látókörével, nagy tapasztalatával és társadalmi aktivitásával, sok hasznos tanáccsal segítette a csoport működését.


- Kedves professzor úr! Kérem, mondjon elöljáróban néhány szót életéről az Internetto olvasóinak!
-1918-ban születem, édesapám volt az Oroszlán gyógyszertár tulajdonosa. Iskoláim Sopronban végeztem. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1940-ben szereztem gyógyszerészi oklevelet. Ezután az Egyetem Szerves-és Gyógyszerészi Kémiai Intézetében mint egyetemi tanársegéd működtem 5 évig. Itt készítettem el kémiai tárgyú doktori értekezésem.
1944-ben megnősültem, feleségem, Dr.Hartai Mária először vegyészdoktori, majd gyógyszerészi oklevelet szerzett. A háború után Sopronban telepedtünk le. Édesapám megrendült egészségi állapota miatt átvettem a családi gyógyszertár vezetését. 1950-ben a gyógyszertárakat államosították. Ezután az Újteleki utcai gyógyszertárba helyeztek vezetőnek. Ezt fokozatosan fejlesztettem, így az Egészségügyi Minisztérium kísérleti gyógyszertára lett.


-Ha valaki már hallott Önről, akkor nevét mindig egybekapcsolták a vidéken is tudományos munkát végző és munkáját mindig tudományos igénnyel végző emberével.
- Az egyetemen szerzett ismereteim továbbra is kamatoztattam. Egyrészt egyetemi hallgatókat oktattam és neveltem gyakorlati idejük alatt. Másrészt kísérleti munkáim alapján készült értekezéseimmel először a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa, majd a tudomány doktora - akadémiai fokozatokat szereztem meg. Ezen munkákban nagy segítséget nyújtott feleségem.


Folyamatosan fakultatív tárgyat oktattam a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 1978-ban c. egyetemi tanár lettem.Publikációim: 5 könyv, ill. továbbképző kiadvány, 150 tudományos közlemény.
Sopronban a tudományos élet fellendítését szorgalmaztam. Kollegáimmal együtt indítottam el a szakmai továbbképzést. Így az Orvostovábbképző Egyetem egyik bázisává vált a város. Majd megszerveztem a szakgyógyszerész képzést is. A MTESZ és a TIT támogatását megszereztem s így a Magyar Gyógyszerészeti Társasággal együtt rendszeresen sor kerülhetett tudományos előadásokra és többnapos konferenciákra, kongresszusokra. Ezért javasoltam 1970-ben, hogy Sopron vegye fel a "konferencia város" címet.(Csekély 28 éves késéssel, lehet, hogy lesz is belőle valami.- a riporter ) Itt létesítettük - helyi összefogással - az ország első Patikamúzeumát is.
A tudományos, szakmai közéletben hosszú ideig tevékenykedtem. Közel egy évtizedig a Magyar Gyógyszerészeti Társaság országos elnöke voltam. Egy akadémiai bizottságban elnök, a Tudományos Minősítő Bizottságban tag voltam. Ma is elnöke vagyok egy szaklap szerkesztőbizottságának.1985-óta nyugdíjas vagyok.
-Tegyük hozzá, nagyon aktív nyugdíjas, akinek a tudomány érdekében az egyenlítőt körbeérő össz-távolságú Sopron-Budapest utazásai mellett ma is van arra ideje, hogy nagy családjára (felesége, három gyermeke, kilenc unokája és 2 dédunokája) mindig tudjon időt szakítani. Egészen kis gyermekkoruktól, amikor pl. gyermekei hittanbeiratását saját maga intézte.("Csak magára vártunk," mondta a kínosan betartatott határidő lejárta előtt 5 perccel a beiratási bizottság elnöke, azokban a bizonyos nehéz időkben, amikor az élet kívánta kompromisszum eredményeképp végleg megtelepedett Sopronban ), most pedig dédunokája oltásait szervezi.Magunknak is csak azt kívánhatjuk, hogy még sokáig örülhessünk ennek a mindig szolgáló, szerény, de igényes életnek városunkban.

Szöveg: -DI-
Fotó: Németh Péter



1998. augusztus 11., kedd 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület