Változatlan emberek, változó lapjárás
Változatlan emberek, változó lapjárás
A Keresztény Múzeum "autentikus"
gyűjteménye
Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit gyűjt:bélyeget,
festményt, szalvétát, corpusokat vagy éppen karikatúrát. Nem lehet
senki célja, hogy elmismásoljon tényeket vagy éppen meghamisítsa
azokat.
Szükségesnek tartottam mindezeket előrebocsátani, mert nem egy
vidám kiállítást tekint meg a látogató, amikor a soproni Lábasházba
belép, hogy megtekintse a Soproni Múzeum különkiállítását az
esztergomi Keresztény Múzeum anyagából. A legújabbként aposztrofált
kiállítást nehezen lehet a legkülönbnek nevezni, noha hűen és
realisztikusan árnyalt képet fest 1848. eseményeiről Bécsben. Kicsit
rejtély előttem, hogy milyen nevelési célzattal nyílt ez a kiállítás
1848 150 éves évfordulóján, különösen azt figyelembevéve, hogy a
Soproni Múzeum hány, a magyar 48-at bemutató kiállítással
ellensúlyozta ezt?
Ez a szarkasztikus, sajátosan monarchikus és egyben polgári kettős
látásmóddal rajzolt kiállítás sok mindent elárul a forradalomról, de
kegyetlen, fekete-fehéren is véres és szomorúvá tesz mindannyiunkat.
Akik a vértelen forradalomnak nevezett rendszerváltozás embertelen
hordalékának vagyunk tanúi, akiknek szomszédságában 150 év elteltével
is ugyanazok voltak megtorlók és könnyel szenvedők, joggal tehetjük
fel a Madách-i kérdést: 150 év távlatából mit változott az ember?
A kiállítás címe is vérlázító: Változó lapjárás. Hatásvadász cím
és nagyon is kettős módon ható élc, még ha az egyik litográfia címét
veszi is kölcsön. Ki lesz az odaállított nyugdíjas lámpaoltogatók
mellett a fiatalok vezetője, akik ugyanúgy leszűrhetik a "ma nekem,
holnap neked" szlogenjét megfelelő vezetés híján a kiállításból,
ahogyan szívükbe marhatna a megfelelően tervezett programsorozat
kapcsán a felismerés, mennyire ugyanaz és mennyire más egy másik 48?!
A Keresztény Múzeum, mint tulajdonos talán a bibliai parafrázist
vagy a kigúnyolt és elűzött szerzetesek lejáratását célzó gúnyrajz
miatt kapcsolódik a kiállításhoz, mert szempontot a rajzokon és
címeken kívül nem adott.
A kiállítást megnéztem, a benyomásom leírtam. Meg kell értenem
azokat, akik vasárnap délelőttjük eltöltésére nem ezt a programot
választják, bármennyire "hiteles és korhű" a válogatás és a rendezés.
Vajon hogyan tudja ellensúlyozni a panaszoltan üres és elhagyott
Soproni Múzeum ezt a project-ízű kiállítást?
Apropó! Ismerek egy kislányt, akinek 600 gyönyörűbbnél gyönyörűb
szalvétája van. Kit érdekel ez a gyűjtemény ?
Szöveg
-DI-
|