CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 23., kedd, Bel napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Szőlőtermesztők és borosgazdák szakmai fóruma Dunaszerdahelyen

Lehetséges megoldás: az összefogás

Szőlőtermesztők és borosgazdák szakmai fóruma Dunaszerdahelyen

A Soproni Bor Útja Phare CBC által támogatott marketingprogram újabb állomásaként június 30-án a szlovákiai Dunaszerdahelyen rendezték meg osztrák, szlovák és magyar, közel hetven fő, részvételével azt a szakmai fórumot, amely a három borvidék helyzetértékelésével, fejlesztési stratégiájával és integrációs lehetőségeinek kidolgozásával foglalkozott.
A Tourinform Iroda pályázata alapján összeállított programra a Taschnervin Kft. szervezésében  a gasztronómia képviselői, bortermelők, és kereskedők, turisztikai szakemberek képviselték Sopront Dunaszerdahelyen.
A plenárist ülést Keszegh Pál dunaszerdahelyi elöljáró köszöntő beszéde előzte meg.

Valachovic Anton, a pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársa értékelte a dunaszerdahelyi borvidék helyzetét. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lehangoló statisztikai kimutatások a valóságot még így sem tükrözik teljes egészében. Fő irányvonalnak és lehetséges megoldásnak azt tartja, ha a szőlészet, borászat megerősítését, fejlesztését - az EU-s elvárásokat is figyelemmel kísérve - ott helyezik előtérbe, ahol az évszázadok alatt a szőlőtermesztés és borkészítés folyamatosan volt jelen és helyt állt. A következő öt évnek a borvidék leépülésének megállítása, illetve a fejlesztés a feladata, amely a jelenlegi tulajdonviszonyok, költségigény és nem utolsósorban kockázati tényezők mellett nem kis munkát ró a csallóközi szőlősgazdákra.
A Soproni Borvidéket Molnár Tibor, a Sopron Városi Hegyközség Tanácsának elnöke mutatta be. Azzal együtt, hogy a világfajták őrületében élünk, a mi térségünkben nem szükséges új márkanevet kitalálni. A soproni Kékfrankos neve a térséghez tartozik - hangsúlyozta beszédében. Évszázadok óta termelik a Kékfrankost. A magyar szőlősgazdák legfőbb dolga az eredetvédelem jegyében végzett felújítás és újratelepítés. Az előadó említést tett arról a - tudomány által is elismert - tényről, miszerint a Kékfrankos fajta a Kaszpi- tenger vidékéről származik, majd a mi vidékünkön való meghonosodás után, tulajdonképpen innen terjedt el Európa többi államában. A hagyományőrzésről szólva a franciákat hozta fel példának, akik a bor kapcsán a múltról beszélnek, de korszerű technikájukkal a jelen követelményeinek megfelelően dolgoznak.
Az osztrák borvidék - nyilván leginkább irigylésre méltó - statisztikai adatait Gr.Johann Iby, a Blaufrankischland Aktiv Boralbizottság elnöke mutatta be. A négy régióba osztható, mintegy 2500 hektárnyi területen termelik osztrák szomszédaink az általuk is fő fajtának tartott Kékfrankost. Burgenlandban a bor és a turizmus immár elválaszthatatlan.
Szabó Géza, a Pécsi Egyetem tanára, a Villány-Siklósi Borvidék egyik programgazdája a Borút, mint speciális turisztikai termék - A borút fejlesztési stratégiája címmel tartott előadást. Az intelligens turizmus fogalmának meghatározása során beszélt arról a folyamatról, melynek során a vidéki régiók, a helyi értékek - a táj különlegessége, a helyi kultúrkincsek - iránti érdeklődés növekedése mellett a bor és a gasztronómia is fontos turisztikai vonzerőt jelent. Ez annál inkább érvényes, minél inkább tiszta és megbízható helyi forrásból származnak. A megoldások között az összefogást - Villány-Siklósi Borút Egyesület - a borút minősítendő szolgáltatásainak megteremtését említette.
A szakmai program szekcióüléseken folytatódott. A Bor és marketing - a piacra jutás és piacon maradás kérdéseiről Fedor Malik a Szlovák Technikai Egyetem professzora vezetésével tanácskoztak a résztvevők. A szekcióülésen elhangzottakat összegezve Malik professzor szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy a piacon jó minőségű, és ismert származású bor jelenjen meg. A jó minőségű bor a nemzet kulturáltságának bizonyítéka és - nem utolsósorban - pénzkérdés. Ezért szükségesnek tartja egy közös európai projekt kidolgozását, amely a borvidékek közötti együttműködés mellett az anyagi hátteret is biztosítaná a jó bornak. A legközelebbi alkalomra, amelynek helyszíne az ausztriai Deutschkreutz lesz, javasolta, hogy professzionális módon bemutatva, a különböző borvidékek zsűriztessék boraikat.
Eva Maria Klawatsch a Blaufrankischland Aktiv programvezetője elnökletével Borutak-borturizmus címmel folytatódott a második szekció munkája. Számos követendő példát mutatott be az előadó arra, hogy az összefogás, a szervezettség, a jogi háttér és természetesen az anyagi fedezet meglétének köszönhetően hogyan kínálják teljes csomagként a borhoz kötődő rendezvényeket a burgenlandi gazdák.
A rendezvény a három borvidék jellegzetes borainak bemutatásával és jó hangulatú borkóstolóval ért véget.

Tóth Éva



2000. július 06., csütörtök 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület