CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 18., csĂĽtörtök, Andrea, Ilma, András napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Talán egy borostyán nyakék zárványából

Talán egy borostyán nyakék zárványából
Ha fejlődik, ha visszatér

A Soproni Képzőművészeti Társaság három tagja, Dr. Kerékgyártó Imre grafikáiból, Major Mária Magdolna és Preiner Zoltán festményeiből rendezett kiállítást nyitott meg május 28-án, vasárnap Füzi Edit kulturális menedzser a Várkerület Galériában. A tárlat június 9-ig tekinthető meg.
Az ismertető részéről nem sok minden hozzátennivaló való van a szép kiállítású meghívó szövegéhez, melyben Kerékgyártó Imrét, mint szürealista grafikák alkotóját, Major Mária Magdolnát, mint gyermekkora óta festegetőt és Preiner Zoltánt, mint az akadémikus festészetet 2000-ben képviselő alkotót mutatja be.

Mit tehet hozzá ehhez az ismertetőhöz a cikk írója, aki most kikapcsolja magában kritikai érzékét és azt mondja: Ha Jurassic Parknak sikere volt, miért ne bújhatna elő egy megkövesedett gyanta belsejéből olyan emberi DNS (hátha még ki sem pusztult a vágy génje az élő egyedek örökletes állományából), melyből megtölthetők a mai múzeumok is elfeledett technikák eredményeivel.

Nehéz túltenni magunkat azon a rögeszmén, hogy a művészet akkor lépett át egy-egy stíluson, amikor egyrészről jelentős képviselőiben úgy érezte, magasabbra nem hághat, másrészről ifjú titánok döngették a galériák ajtajait, hogy teljesen más technikán keresztül mutassák be a maguk világát. A művészet viszont szabadon hagyta az utat a technikák keveredéséhez, melyben a változatosság sok meglepetéssel kecsegtet.
Sokkal jobban kellene ahhoz ismerni az alkotókat, hogy ezt az együtest anakronizmusnak, érdekeltségnek vagy a művészi fejlődés egy fokán megragadt sajátos "dupla neoklasszicizmusnak" nevezzük.

Pedig ítészek dolgában sincs hova visszavágyni. A klasszikus zsűrik is ítéltek éhhalálra géniuszokat és a szabad közizlés is töltött meg lakások millióit silány kivitelű és mondanivalójú képekkel. Járkáljanak hát bogárszerű szörnyek az üvegmozaikszerűen bomló valóságban, verjék vissza a tárgyak a világ csaknem hamisítatlan visszfényét, és részesüljünk egy bacchanália klasszikus kép-kivágásának kívánatos fürtjeiben. Ha meggondolom, hogy van is, aki belekóstoljon, hát tegye meg! A menzán felnőtt nemzedéket nem biztos, hogy zavarja a lakk íze.
- DI -



2000. május 28., vasárnap 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület