CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 24., szerda, György napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Vendégünk volt a KORUNK

Vendégünk volt a KORUNK

Az Erdélyi Körben


A Korunk folyóirat az erdélyi magyarság legjelentősebb kulturális, társadalmi útitársa 1926 óta. A Kolozsvárról érkező Kántor Lajos főszerkesztő, valamint munkatársai Láng Gusztáv és Balázs Imre József mutatták be a folyóiratot, amelynek szellemisége, színvonala még a legdurvább diktatúra éveiben sem tört meg. Akkoriban a cenzúra kijátszása volt a legkeményebb munka. Ma a gazdasági függőség nagyobb minden korábbinál. Az anyaországban az értelmiségi elit köreiben közel 100 (!?) előfizetője van a lapnak…

Kántor Lajos főszerkesztő a lap bemutatását nem terelte irodalom-, vagy sajtótörténeti síkra. Az Erdélyre jellemző mai politikai helyzetbe igyekezett behelyezni a lapot. Az - általában - ilyenkor szokásos hosszabb lélegzetű történelmi áttekintés helyett csak a közvetlen közelmúlt eseményeit vázolta, a mai politikai közhangulat érzékeltetésére, nagyon bölcsen időt és teret hagyva a mai erdélyi értelmiséget foglalkoztató változva-megmaradni gondolatok, életérzések előadásának.

De érdekelhet-e ez ma valakit Sopronban? Sopron - Kolozsvár 700 km. Itt a nyugati végeken van-e közünk ahhoz, hogy Erdélyben a magyar (vagy éppen a román) értelmiség mivel küszködik?
A mi erdélyi világképünkre általában az a gondolkodásbeli zártság, konzervativizmus, jellemző, ami a múlt század végét idézi.
Pedig a mai erdélyi közvéleményben mindinkább erősödik egy hang, amely bizonyos változásokat sejtet. Kántor konkrétan kimondja: az erdélyi összlakosságnak mindinkább gazdasági, társadalmi érdekévé válik egyfajta autonómia megteremtése. Hogy ennek nincs politikai realitása? A nyolcvanas évek közepén hitte-e valaki, hogy a rendszerváltozásnak van politikai realitása? Változó erdélyi világkép, változó közhangulat.

És újra a kérdés: van-e mindennek időszerűsége Sopronban? Láng Gusztáv irodalomkritikus, egyetemi tanár, hallgatóságának összetételét felmérve rögtönöz egy irodalomtörténeti kiselőadást. Transzilvanizmust emleget. Manapság mindenkit Európára függeszti tekintetét, mindenki Európába igyekszik. Transzilvanizmus - regionális gondolat, régió, szülőföld - rettenetesen provinciális! Kik ennek az eszmeiségnek a képviselői? Makkai Sándor, Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, Jékely Zoltán. E névsor láttán következik a transzilvanizmus újraértelmezése, a regionalitás újraértelmezése. Mitől erdélyi egy író? Nem attól, hogy ott született, sem attól, hogy Erdélyről ír. Vállalni az erdélyi sorsot: számos nem Erdélyben született, vagy nem ott élő költő, író művében fellelhetők a transzilvanizmus vonásai. A transzilvanizmus egy válságközérzetből, kényszerből született identitástudat. Önkéntelenül adódik a történelmi párhuzam: Erdélyben nem adatott meg a népszavazás lehetősége.

A regionalitás újraértelmezése általánosabb érvényű gondolatokat szül. Kezdetben voltak a régiók, majd létrejöttek a nemzetállamok. Úgy tűnt, hogy a régiók eltűntek, és a regionális értékek feláldoztattak a nemzetállam oltárán. Pedig szívósan tovább éltek egy szubkulturális szinten. Amit a nemzetállam identitástudatként kínált a nemzetnek, az ideologizált identitástudat volt és a tudatalattiban a latens regionális identitástudat létezett.
Szükség van a regionális identitástudatra ? . Érdekes-e a kérdés Sopronban? Túléli-e a regionalitástudat a nemzetfejlődési szakaszt? Akinek Sopron a szülőföldje az elsősorban soproni; azután dunántúli, majd magyarországi, majd európai. A regionális identitástudat empirikusan kialakult, kitörölhetetlen. Sopron mit jelent a soproninak. És kialakítható-e, ha új hazát választ az egyén? - ezt már a hazatelepült, újrahonosított (!) magyar kérdezheti, és lelke mélyén kérdezi is. Európai identitástudat? Van ilyen?

Láng Gusztáv kifejtette azt a véleményét, hogy a régiók elkülönülési folyamata szükségszerűen végbe fog menni Romániában.
Talán ez a jövő Európájának képe: régiók egymás mellett a másság tisztelete, a tolerancia, a pluralitás jegyében. Kultúrák sokszínűsége, amelyek nem megosztják, hanem gazdagítják egymást.
Makkai Sándor 1931-ben a nemzet lelki revízióját hirdeti meg. Ez még ma is, itt is időszerű.


- Tóth Éva -



1999. március 19., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület