CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 25., csĂĽtörtök, Márk napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

"… a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet…"

"… a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet…" 
A Soproni Kálvin Kör - beszélgetés Dr. Szarka László elnökkel

1996 januárjában alakult meg a Soproni Kálvin Kör, a helybéli és Sopron környéki református gyökerű emberek - nagyrészt értelmiségiek - egyesülete. Célként a magyar református keresztyén értékrend megjelenítését tűzte ki, jelmondatnak Illyés Gyula néhány verssorát választotta: "Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem." (Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt) 

-Dr. Szarka Lászlót, a Kör elnökét kérdezem, melyek voltak a Kálvin Kör megalakításához vezető gondolatok? 

- A Soproni Kálvin Kör születésének gondolata a kilencvenes évek elejétől több párhuzamos gondolatszálon érlelődött. Az első ilyen gondolat az volt, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzá kell, hogy tartozzon a szabadon szerveződő egyesületi élet. Ha nem lennének egyesületek - azaz, ha közös érdeklődésű, valamilyen tekintetben azonos értékrendet valló polgárok nem találkoznának és beszélgetnének egymással időnként személyesen – nem csupán az ország közérzete lenne rosszabb, hanem az egész társadalom is csak egymástól elszigetelt egyénekből állna. Ennek következményeit (például az akaratgyenge, gyökértelen társadalmat, a könnyebb manipulálhatóságot mindenféle hatalmi központok által) azt hiszem, nem kell részleteznem. Csak az önszerveződő társadalom tekinthető élő társadalomnak. 
-Másodszor: annak érdekében, hogy az 1990 táján megváltozott körülmények között az egyházak eleget tehessenek missziói kötelességüknek, igyekeztek kilépni a templom falai közül, onnan, ahol a politikai hatalom - hol keményebb, hol szelídebb eszközökkel – több évtizedes elszigeteltségben tartotta őket. A református értelmiség – akik nélkül az egyház nem tudja betölteni ezt a feladatát - az 1950-90 közötti időszakban sajnos, eléggé eltávolodott egyházától. A rendszerváltozás óta immár senki sem hivatkozhat akadályozó körülményekre: az egyház helyzete, ezen belül az egyház és az értelmiség viszonya olyan lesz, amilyennek mi alakítjuk. 
-Harmadrészt - történelmi okok miatt - Magyarország eme nyugati kapujában a reformátusság szórványban él, tehát az önszerveződés közvetlenül is szolgálja önmagunk erősítését. 
-Ehhez a három felismeréshez 1994-ben hozzáadódott egy negyedik is: rá kellett döbbennünk arra, hogy a magyar társadalom tudati állapota bizony sokkal lassabban változik, mint azt korábban reméltük. Nem késlekedhetünk tovább: tennünk kellett valamit formálódó elképzeléseink megvalósításáért. 

- Századvégi társadalmunknak életmódjának és -minőségének kialakításához szüksége, igénye van-e a keresztyén értékrend által képviselt elvekre? 
- A századfordulón (ezredfordulón) a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet, mint ahogyan az is érdeke, hogy a keresztyén értékrend jobban érvényesüljön a mindennapokban. Gondoljuk meg: a legemberibb, egyben a leghatékonyabb társadalmi működési elvek (szorgalmas munkálkodás, szülők és embertársak iránti tisztelet, hűség, becsületesség, szavahihetőség) fogalmazódtak meg a Tízparancsolatban. Sajnos ezt a nyilvánvaló tényt sokan nem ismerték fel, illetőleg – véleményünk szerint - rossz helyen, különféle divatos áramlatoknak behódolva keresgélik életük vezérfonalát. 

- Milyen formában működik a Kálvin Kör? 
- 1996 óta – a nyári hónapok kivételével – havonta egyszer, a legkülönfélébb témákból hallgatunk meg egy előadást. Ezek az összejövetelek alkalmat adnak arra, hogy a társadalmunk életének legkülönfélébb vonatkozásait a saját szemüvegünkön, értékrendünkön keresztül elemezzük. Legnagyobb erősségünk a folyamatosságunk, de ha egy-két állomást ki kell emelni, akkor az első és legutóbbi kirándulásunkat említeném. 1996-ban Révkomáromba utaztunk a Magyar Református Világtalálkozó egyik rendezvényére, tavaly pedig a Kör szervezésében harminchárom fő egy 5000 km-es franciaországi úton vett részt. A hugenotta (a francia reformátusokat nevezték így) emlékek megtekintése mellett több francia gyülekezettel is élő kapcsolatba kerültünk. 
-Előadásainkra minden érdeklődőt szeretettel várunk. A munkában elsősorban a Soproni és Sopron környéki református gyökerű polgárokra számítunk. A református egyházközség szempontjából a Soproni Kálvin Kör a gyülekezettel való kapcsolatfelvételre is szolgál, ilyen értelemben tehát a Soproni Kálvin Kör templomunk "előszobájának" is számít. 

- Január 22. A Magyar Kultúra Napja. Megalakulása óta a Kálvin Kör mindig rangos rendezvénnyel emlékezett meg erről a napról. 
- A Magyar Kultúra Napját Sopron kezdetben nem ünnepelte. Megalakulása után a Soproni Kálvin Kör volt az, amely 1996. január 22-én először kezdeményezett effajta városi ünnepséget. Mindjárt a legelső alkalommal megkerestük a KÉSZ soproni csoportját, mert a Magyar Kultúra Napját csak együtt van értelme ünnepelni. Az idei már az ötödik ünnepség lesz. Felváltva hívunk meg református, evangélikus, katolikus előadót, szellemi életünk egy-egy kiemelkedő személyiségét. 

- Milyen kapcsolata van a Kálvin Körnek a KÉSZ-szel és a többi városi civil szervezettel? 
- Kapcsolatunk a KÉSZ-szel kitűnő: egymást segítve tesszük a dolgunkat. A Soproni Kálvin Körből néhányan a nagy többségében római katolikusokat tömörítő KÉSZ-nek is tagjai vagyunk. Rendezvényeinket a KÉSZ híradója rendszeresen megjelenteti. Katolikus és evangélikus személyiségeket is hívtunk már körünkbe előadónak, sőt egyik vezetőségi tagunk is római katolikus. Azon kevés református műhely közé tartozunk, melyek a Katolikus Püspöki Kar 1997-es körlevelét megvitatták. A beszélgetés kezdetén említett elvek alapján hasonlóan jó kapcsolatot igyekszünk ápolni a város többi civil szervezetével is. 

- Milyen a Kör látogatottsága? Kik és hogyan támogatják a Kör munkáját? - Előadásaink átlagos látogatottsága mintegy 40-60 fő, (30 és 150 volt a két szélső érték). Rendelkezünk tehát egy stabil maggal. A kör elsősorban tagjainak és támogatóinak - ráfordított időben, vagy pénzben megnyilvánuló - áldozatkészségéből tud működni. Mint közhasznú társaság, ebben az évben először leszünk jogosultak egyszázalékos adó-támogatás elfogadására.

- Az alakuláskor kitűzött célok és tervek - a négy évre visszatekintve - hogyan valósultak meg? 
- A Kör az eredeti célkitűzéseknek megfelelően működik, de az értékelést a hamarosan esedékes közgyűlésünk lesz hivatott elvégezni. Nehézségeink persze voltak, vannak és lesznek (elsősorban a szűkös anyagi keretből fakadóan), de nem panaszkodunk. A hírünk jó, és örömmel tölt el, hogy már máshonnan is kíváncsiak tapasztalatainkra. 

- Milyen előadásokkal várja az érdeklődőket a Kálvin Kör 2000-ben? 
- Többek között Bolyki János ny. teológiai tanár, Kopátsy Sándor közgazdász, Fekete Károly, a Debreceni Teológiai Akadémia rektora és Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára lesznek a vendégeink. Természetesen szervezünk utakat a Parlamentbe, a Korona megtekintésére. A Magyar Millennium éve alkalmából pályázatot fogunk kiírni soproni fiatalok számára. A pályázat szövege reményeink szerint olvasható lesz a Nyugati Kapu jövő heti számában. 

- Köszönöm a beszélgetést. 

szöveg és fotó Tóth Éva



2000. január 18., kedd 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület