CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

2000. január 18., kedd 00:00


"… a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet…"

A Soproni Kálvin Kör

"… a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet…" 
A Soproni Kálvin Kör - beszélgetés Dr. Szarka László elnökkel

1996 januárjában alakult meg a Soproni Kálvin Kör, a helybéli és Sopron környéki református gyökerű emberek - nagyrészt értelmiségiek - egyesülete. Célként a magyar református keresztyén értékrend megjelenítését tűzte ki, jelmondatnak Illyés Gyula néhány verssorát választotta: "Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem." (Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt) 

-Dr. Szarka Lászlót, a Kör elnökét kérdezem, melyek voltak a Kálvin Kör megalakításához vezető gondolatok? 

- A Soproni Kálvin Kör születésének gondolata a kilencvenes évek elejétől több párhuzamos gondolatszálon érlelődött. Az első ilyen gondolat az volt, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzá kell, hogy tartozzon a szabadon szerveződő egyesületi élet. Ha nem lennének egyesületek - azaz, ha közös érdeklődésű, valamilyen tekintetben azonos értékrendet valló polgárok nem találkoznának és beszélgetnének egymással időnként személyesen – nem csupán az ország közérzete lenne rosszabb, hanem az egész társadalom is csak egymástól elszigetelt egyénekből állna. Ennek következményeit (például az akaratgyenge, gyökértelen társadalmat, a könnyebb manipulálhatóságot mindenféle hatalmi központok által) azt hiszem, nem kell részleteznem. Csak az önszerveződő társadalom tekinthető élő társadalomnak. 
-Másodszor: annak érdekében, hogy az 1990 táján megváltozott körülmények között az egyházak eleget tehessenek missziói kötelességüknek, igyekeztek kilépni a templom falai közül, onnan, ahol a politikai hatalom - hol keményebb, hol szelídebb eszközökkel – több évtizedes elszigeteltségben tartotta őket. A református értelmiség – akik nélkül az egyház nem tudja betölteni ezt a feladatát - az 1950-90 közötti időszakban sajnos, eléggé eltávolodott egyházától. A rendszerváltozás óta immár senki sem hivatkozhat akadályozó körülményekre: az egyház helyzete, ezen belül az egyház és az értelmiség viszonya olyan lesz, amilyennek mi alakítjuk. 
-Harmadrészt - történelmi okok miatt - Magyarország eme nyugati kapujában a reformátusság szórványban él, tehát az önszerveződés közvetlenül is szolgálja önmagunk erősítését. 
-Ehhez a három felismeréshez 1994-ben hozzáadódott egy negyedik is: rá kellett döbbennünk arra, hogy a magyar társadalom tudati állapota bizony sokkal lassabban változik, mint azt korábban reméltük. Nem késlekedhetünk tovább: tennünk kellett valamit formálódó elképzeléseink megvalósításáért. 

- Századvégi társadalmunknak életmódjának és -minőségének kialakításához szüksége, igénye van-e a keresztyén értékrend által képviselt elvekre? 
- A századfordulón (ezredfordulón) a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet, mint ahogyan az is érdeke, hogy a keresztyén értékrend jobban érvényesüljön a mindennapokban. Gondoljuk meg: a legemberibb, egyben a leghatékonyabb társadalmi működési elvek (szorgalmas munkálkodás, szülők és embertársak iránti tisztelet, hűség, becsületesség, szavahihetőség) fogalmazódtak meg a Tízparancsolatban. Sajnos ezt a nyilvánvaló tényt sokan nem ismerték fel, illetőleg – véleményünk szerint - rossz helyen, különféle divatos áramlatoknak behódolva keresgélik életük vezérfonalát. 

- Milyen formában működik a Kálvin Kör? 
- 1996 óta – a nyári hónapok kivételével – havonta egyszer, a legkülönfélébb témákból hallgatunk meg egy előadást. Ezek az összejövetelek alkalmat adnak arra, hogy a társadalmunk életének legkülönfélébb vonatkozásait a saját szemüvegünkön, értékrendünkön keresztül elemezzük. Legnagyobb erősségünk a folyamatosságunk, de ha egy-két állomást ki kell emelni, akkor az első és legutóbbi kirándulásunkat említeném. 1996-ban Révkomáromba utaztunk a Magyar Református Világtalálkozó egyik rendezvényére, tavaly pedig a Kör szervezésében harminchárom fő egy 5000 km-es franciaországi úton vett részt. A hugenotta (a francia reformátusokat nevezték így) emlékek megtekintése mellett több francia gyülekezettel is élő kapcsolatba kerültünk. 
-Előadásainkra minden érdeklődőt szeretettel várunk. A munkában elsősorban a Soproni és Sopron környéki református gyökerű polgárokra számítunk. A református egyházközség szempontjából a Soproni Kálvin Kör a gyülekezettel való kapcsolatfelvételre is szolgál, ilyen értelemben tehát a Soproni Kálvin Kör templomunk "előszobájának" is számít. 

- Január 22. A Magyar Kultúra Napja. Megalakulása óta a Kálvin Kör mindig rangos rendezvénnyel emlékezett meg erről a napról. 
- A Magyar Kultúra Napját Sopron kezdetben nem ünnepelte. Megalakulása után a Soproni Kálvin Kör volt az, amely 1996. január 22-én először kezdeményezett effajta városi ünnepséget. Mindjárt a legelső alkalommal megkerestük a KÉSZ soproni csoportját, mert a Magyar Kultúra Napját csak együtt van értelme ünnepelni. Az idei már az ötödik ünnepség lesz. Felváltva hívunk meg református, evangélikus, katolikus előadót, szellemi életünk egy-egy kiemelkedő személyiségét. 

- Milyen kapcsolata van a Kálvin Körnek a KÉSZ-szel és a többi városi civil szervezettel? 
- Kapcsolatunk a KÉSZ-szel kitűnő: egymást segítve tesszük a dolgunkat. A Soproni Kálvin Körből néhányan a nagy többségében római katolikusokat tömörítő KÉSZ-nek is tagjai vagyunk. Rendezvényeinket a KÉSZ híradója rendszeresen megjelenteti. Katolikus és evangélikus személyiségeket is hívtunk már körünkbe előadónak, sőt egyik vezetőségi tagunk is római katolikus. Azon kevés református műhely közé tartozunk, melyek a Katolikus Püspöki Kar 1997-es körlevelét megvitatták. A beszélgetés kezdetén említett elvek alapján hasonlóan jó kapcsolatot igyekszünk ápolni a város többi civil szervezetével is. 

- Milyen a Kör látogatottsága? Kik és hogyan támogatják a Kör munkáját? - Előadásaink átlagos látogatottsága mintegy 40-60 fő, (30 és 150 volt a két szélső érték). Rendelkezünk tehát egy stabil maggal. A kör elsősorban tagjainak és támogatóinak - ráfordított időben, vagy pénzben megnyilvánuló - áldozatkészségéből tud működni. Mint közhasznú társaság, ebben az évben először leszünk jogosultak egyszázalékos adó-támogatás elfogadására.

- Az alakuláskor kitűzött célok és tervek - a négy évre visszatekintve - hogyan valósultak meg? 
- A Kör az eredeti célkitűzéseknek megfelelően működik, de az értékelést a hamarosan esedékes közgyűlésünk lesz hivatott elvégezni. Nehézségeink persze voltak, vannak és lesznek (elsősorban a szűkös anyagi keretből fakadóan), de nem panaszkodunk. A hírünk jó, és örömmel tölt el, hogy már máshonnan is kíváncsiak tapasztalatainkra. 

- Milyen előadásokkal várja az érdeklődőket a Kálvin Kör 2000-ben? 
- Többek között Bolyki János ny. teológiai tanár, Kopátsy Sándor közgazdász, Fekete Károly, a Debreceni Teológiai Akadémia rektora és Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára lesznek a vendégeink. Természetesen szervezünk utakat a Parlamentbe, a Korona megtekintésére. A Magyar Millennium éve alkalmából pályázatot fogunk kiírni soproni fiatalok számára. A pályázat szövege reményeink szerint olvasható lesz a Nyugati Kapu jövő heti számában. 

- Köszönöm a beszélgetést. 

szöveg és fotó Tóth Éva