|
Egy evangéliumi levél 1999-ből
Egy evangéliumi levél 1999-ből
Nemcsak művészeknek
Hangmelléklettel
Tudom, hogy nagyon egyéni, kit mi fog meg még a mindenkinek szóló
Szentírásból
is. Szeretünk az egész megtartása mellett is kiemelni részeket, mert
annyira
nekünk szólónak érezzük, mert mi is annyira úgy érezzük, vagy éppen
szíven
talál a "kétélű kard".
Már a Kurír-ban olvashattuk az ismertetést II. János Pál húsvéti
keltezésű
leveléről, melyet a művészeknek írt. Alig telt el néhány nap a
híradástól
és máris teljes egészében és magyarul is olvasható Diós atya
jóvoltából
az Interneten.
URL: http://www.katolikus
.hu/p_encik/artpr.html
Miért különleges ez a levél? Miért tartom fontosnak, hogy itt,
e helyen
is megjelenjék róla néhány sor?
Először is a testvéri hangneme miatt. Egy ember szól az
embertárshoz,
mégpedig olyan ember, aki maga is jártas a művészetekben. Érzékeny
ember, aki fantasztikus munkabírása mellett is talál alkalmat a
művészetekkel
és azok képviselőivel való találkozásra, mert igényli azt, mert meg
van
győződve róla, hogy az isteniben való általános részesedés egyik
eszköze
a szikra, mely Istentől a művészeteken át jut a kor emberéhez.
Különleges
képességű az üzenet írója, mert alapvető kérdésekre választ kereső
szavai egyszerűek és érthetőek minden olvasó számára.
Alapvető a levél, mert olyan korban született, amikor az
Isten-ember
kapcsolat tudatosan előidézett válságát látjuk a művészet sok
megnyilvánulásában
is.
Még egy gondolat: minden földrajzi területnek megvan a művészeti
története,
de az üzenet legjobban a hagyományosan keresztény művészetet
művelők
földjén érthető. A keleti és nyugati kereszténység is rászorul a
bíztatásra,
mely meghív mindenkit, hívőt és hitetlent is az együtt gondolkodásra,
hogy
együtt keressék a művészetben is a választ az emberiség örök és
alapvető
kérdéseire.
Mi is kisérletet teszünk arra, hogy a felmerülő kérdésekre értő
választ kérjünk
másoktól. A válaszokat, ha megérkeznek, természetesen közreadjuk.
Szöveg:- DI -
1999. május 30., vasárnap 00:00
|
