CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 26., péntek, Ervin napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Prózában és hexameterben

Prózában és hexameterben

Időszámításunk kezdetéről

Prózában megjelent a Magyar Nemzet máj.8-i számában

Most, hogy kalendáriumi feljegyzéseink - Tamás István naplójának szellemes könyvcímével - Anno Domini 2000 felé közelítenek, aktuálisnak tűnik egy alapvető időszámításbeli kérdés tisztázása. Egyes tudós elmék t.i. határozottan állítják, hogy már régen magunk mögött hagytuk a fenti bűvös dátumot és derekasan benne járunk a III. évezredben.

A Duna Televízióban sugárzott érdekfeszítő angol tudományos szakfilm ugyanis arról világosította fel nézőit, hogy a Jézus Krisztus születését messze földre hírül adó betlehemi csillag fényét valójában két óriásbolygó, a Jupiter és a Saturnus különleges konjunkciója (együttállása) produkálta, csakhogy mai időszámításunk kezdete előtt 7 esztendővel korábban! Tehát Jézus Krisztus születése, s ezzel együtt történelmünk valamennyi kisebb és nagyobb eseménye hét évvel korább helyezendő; következésképp nekünk ez idő szerint 2006-ot kellene dátumoznunk levelezésünk margójára.

Nem tudható, hogy a szigetország asztronómusait számításaik során mennyiben ihlette a Biblia szent számainak egyika (a 7-es) és éreztek-e indíttatást magából a Szentírásból való ellenpróba megtételére. Nekünk, laikus magyar tévé- és csillagnéző újságolvasóknak az augusztusi napfogyatkozás szinte tálcán kínálja az ötletet: a feltételezetten hét évvel korábban született, 33 földi évet élt Megváltónak nyilvánvalóan hét esztendővel előbb kellett a kereszthalált is elszenvednie. Tehát annak a bizonyos nagypénteki napfogyatkozásnak, amely három evangélista híradásában is teljesen egybehangzóan szerepel (Máté 27, 45-46 , Márk 15, 33-34 , Lukács 23, 44-45), feltétlenül ismertnek vagy legalábbis kiszámíthatónak kel/kellene lennie a csillagos ég hivatásos kutatói előtt. (Miként Máté evangéliumában (27,52) említett - később Bach majd Haydn által zseniálisan megkomponált - földrendés is a golgotai régiót tanulmányozó geológusok és szeizmológusok számára.) E jelenségek esetlegesen hét évvel korábbi jelentkezése lehetne például az angol csillagász-team teóriájának az ellenpróbája. Hiszen, ha a dél-francia mágus, Nostradamus, akit Ronsard Isten kiválasztott prófétájának nevezett, számítások alapján ötödfélszáz esztendővel ezelőtt napra pontosan előre meghatározhatta (Centuriák X.72) a mi 1999. aug.11-i teljes napfogyatkozásunkat, a számítógépes csúcstechnika korában nyilván nem ördöngősség ugyanezt az időben visszafelé megcselekedni!


Most, amikor újra bibliai időket élünk (üstökös, özönvíz, háborúk, exodus, éhinség, járvány, s az Apokalipszis tüzes sárkányai az égen), és ismét divattá lett hívőnek lenni, talán nem ártana a hitet racionálisan is erősítő fizikai jelenségeket a modern apologetika szolgálatába állítani. Kepler kései magyar utódainak nemes feladata és nagy lehetősége ez: a háromkirályokat vezérlő égi jel és a golgotai napfogyatkozás időpontjának egzakt vizsgálata. Kérem, lássanak hozzá mielőbb.

Udvardi István




Udvardi István: Hexameterek az asztronómusokhoz

Csillagok éber mérnökeit megkérem: az égre
forgassák már többet - s hittel - a szent Bibliákat!
Meg vagyon írva a Máté, Márk s a Lukács keze által
kétezer évvel előbb, harminchárom után
pénteki délben az éjbe homályult Golgota tája.
(Egyértelmű tény, hogy a Hold mögé bújt el a Fény.)

Földi sötétség percei tűntén támad a kérdés:
Honnan számlálhatjuk századok kezdeteit?
"Krisztus után - ez a sémánk - ennyi meg ennyi idővel..."
De hol a "P.Christum natum", hol ez a "Krisztus után" - pont?
Van valahol valami - konkrét csillagi támpont? -
Betlehem éjjeli fénye - egyesek elve szerint - most
hét kerek évvel előbbi, mint ahogy élt tudatunkban...
Mondják: nagy Jupiter mega kék - öves büszke Szaturnusz
ketten együtt szórták volna a Glória fényét
akkor a szentelt éjben. - Ennek következtében
minden előbb történt, mint tudjuk a Históriából:
ánglius Magna Charta a francúz Forradalommal
egyként pont hét évvel így megelőzte korát. S mi
bősz eleink seregén is előbb tett csúfot a Lech-rét
mint ahogy szájrul-szájra hordták a hírét szét...

Ám hogy a főtémához frissiben visszataláljak:
el ne feledjük az Úrnak harmincharmadik évét!
Mert születése okán rövidülnie kellene héttel,
így hát gyásza a Napnak szintén ott keresendő...
Égi világok bölcs kutatói, vállaljátok-e hát
duplán fénylő bolygók s szürkülő Golgota-táj
számítógépes - mesteri egybevetését?

Máris benne vagyunk - nagyban a 2006-ban?



1999. augusztus 13., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület