|
Prózában és hexameterben Időszámításunk kezdetéről
Prózában megjelent a Magyar Nemzet máj.8-i számában Most, hogy kalendáriumi feljegyzéseink - Tamás István naplójának szellemes könyvcímével - Anno Domini 2000 felé közelítenek, aktuálisnak tűnik egy alapvető időszámításbeli kérdés tisztázása. Egyes tudós elmék t.i. határozottan állítják, hogy már régen magunk mögött hagytuk a fenti bűvös dátumot és derekasan benne járunk a III. évezredben. A Duna Televízióban sugárzott érdekfeszítő angol tudományos szakfilm ugyanis arról világosította fel nézőit, hogy a Jézus Krisztus születését messze földre hírül adó betlehemi csillag fényét valójában két óriásbolygó, a Jupiter és a Saturnus különleges konjunkciója (együttállása) produkálta, csakhogy mai időszámításunk kezdete előtt 7 esztendővel korábban! Tehát Jézus Krisztus születése, s ezzel együtt történelmünk valamennyi kisebb és nagyobb eseménye hét évvel korább helyezendő; következésképp nekünk ez idő szerint 2006-ot kellene dátumoznunk levelezésünk margójára. Nem tudható, hogy a szigetország asztronómusait számításaik során mennyiben ihlette a Biblia szent számainak egyika (a 7-es) és éreztek-e indíttatást magából a Szentírásból való ellenpróba megtételére. Nekünk, laikus magyar tévé- és csillagnéző újságolvasóknak az augusztusi napfogyatkozás szinte tálcán kínálja az ötletet: a feltételezetten hét évvel korábban született, 33 földi évet élt Megváltónak nyilvánvalóan hét esztendővel előbb kellett a kereszthalált is elszenvednie. Tehát annak a bizonyos nagypénteki napfogyatkozásnak, amely három evangélista híradásában is teljesen egybehangzóan szerepel (Máté 27, 45-46 , Márk 15, 33-34 , Lukács 23, 44-45), feltétlenül ismertnek vagy legalábbis kiszámíthatónak kel/kellene lennie a csillagos ég hivatásos kutatói előtt. (Miként Máté evangéliumában (27,52) említett - később Bach majd Haydn által zseniálisan megkomponált - földrendés is a golgotai régiót tanulmányozó geológusok és szeizmológusok számára.) E jelenségek esetlegesen hét évvel korábbi jelentkezése lehetne például az angol csillagász-team teóriájának az ellenpróbája. Hiszen, ha a dél-francia mágus, Nostradamus, akit Ronsard Isten kiválasztott prófétájának nevezett, számítások alapján ötödfélszáz esztendővel ezelőtt napra pontosan előre meghatározhatta (Centuriák X.72) a mi 1999. aug.11-i teljes napfogyatkozásunkat, a számítógépes csúcstechnika korában nyilván nem ördöngősség ugyanezt az időben visszafelé megcselekedni!  Most, amikor újra bibliai időket élünk (üstökös, özönvíz, háborúk, exodus, éhinség, járvány, s az Apokalipszis tüzes sárkányai az égen), és ismét divattá lett hívőnek lenni, talán nem ártana a hitet racionálisan is erősítő fizikai jelenségeket a modern apologetika szolgálatába állítani. Kepler kései magyar utódainak nemes feladata és nagy lehetősége ez: a háromkirályokat vezérlő égi jel és a golgotai napfogyatkozás időpontjának egzakt vizsgálata. Kérem, lássanak hozzá mielőbb. Udvardi István Udvardi István: Hexameterek az asztronómusokhoz
|