CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Elhunyt Szabó Béla festőművész

Erdély keleti határán, ott, ahol az Olt völgye összeszűkül, magas, meredek hegyek szorosában fekszik Mikóújfalu, a hely, ahol a párát eregető sötét fenyvesek mögött felemelkedő nap óránként más-más fényekbe és színekbe burkolja a tájat, ott, ahol az évszázados hagyományok, szokások kötelékében tiszta tekintetű székelyek, méltósággal mindennapi küzdelmet folytatnak elemekkel, történelemmel, emberi szándékokkal.

Szabó Béla szemében ezekkel a fényekkel, színekkel, a havasok látványában tisztult tekintettel, lelkében a küzdelemhez szokott konok kitartással érkezett a nyugati végekre közel másfél évtizede. Választott hazájában Sopronban, a balfi dombokon, a Fertő tükröződésében vérbeli művészként fedezte fel a ugyanazt az egyetlen abszolútumra utaló, egyetemes, fényben, színekben, tájban, élethelyzetekben megjelenő szépet.

A világról véleményt keveseknek, és tömör székely szűkszavúsággal mondott, miközben annak titkait művészként festészetében önzetlenül, őszintén és végtelen életörömmel tárta mindenki elé.

Örök szabadságvággyal, közösségi áldozatvállalással, konok küzdelemmel és bölcsességgel élte a hétköznapokat, amelyeket isteni ajándékként kapott tehetségével képekben emelt ünneppé.

Különös művészi érzékenységgel érezte a térbeli és időbeli dimenziók feszültségében teremtett világot, amelyet mindenkivel és folyamatosan láttatni akart. A művészek örök, szent küldetését teljesítette, a láthatón túlit keresve irányította szemünket és lelkünket a láthatatlanra, tekintetünket a földitől a mérhetetlenül tömény fény irányába.

Nézem Szabó Béla festményein a kavargó fénylő tereket, amelyeknek immár ő is – nagyon is korán elszólított – lakója, – hitünk szerint – a színről színre látás birodalmában.
*
Szabó Béla temetése január 11-én 14 órakor lesz a soproni Szent Mihály temetőben.
Szabó Béla
tanár, festőművész
(Mikóújfalu, Erdély 1950. október 3.)

A Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola grafika szakán
szerzett diplomát.
Több egyéni és kollektív kiállításon
szerepelt: Románia, Olaszország (Ferrara) és Magyarországon.
1990 -ben Soros Alapítvány ösztöndíjat, 1996-ban
"Civita Fidelissima '75 - Sopron" díjat, 1997-ben a XIV.
Soproni Őszi Tárlaton a Horváth & Lukács Galéria díját kapta. 2002-ben a Megyei Őszi Tárlaton Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának díját kapta
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos
Egyesületének és több évig tagja volt a Soproni Képzőművészeti Társaságnak.

Az Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka, (1541-1690) Kolozsvárott kiadott könyv társszerzője



2005. január 08., szombat 00:05


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület