|
Európa, magyarság, kereszténység
Január 22-én 18 órakor teljesen megtelt a Liszt Ferenc Kulturális Központ Liszt terme, még a pótszékekre is akadtak "vendégek". A teltházas rendezvényről, mely Sopron kétségkívül legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvényének bizonyult a 2004.évi Magyar Kultúra Napján.  A Fidelissima Kórus, mely a rendezvény hűséges szereplője annak első alkalmától fogva, mely már bizony kilenc éve volt, most sem hiányzott, és a bevezető Himnusz intonálása után két Kodály művet adott elő: a Sík Sándor versére írt Te Deumot és az 50. genfi zsoltárt. A kórus szereplése csattanós válasz mindazok számára, akik Sopron kultúráját emlegetik, miközben (egyetlenként a művészetek közül) világszínvonalú kórusa van a városnak. A nagy sikerű műsor után Szarka László lépett a pódiumra és üdvözölte a rendezők, a Soproni Kálvin Kör és a Keresztény Értelmiségiek Soproni Szervezete nevében a megjelenteket, röviden megemlékezett az elmúlt 9 év előadóiról, majd köszöntötte az est előadóját, Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjelt, és megkérte a címben szereplő előadás megtartására.  A bencés atya a tőle megszokott alapossággal, fényesen tiszta gondolatmenettel építette fel az előadást, megkérdőjelezhetetlen logikával vitte végig a gondolatot, mely Európa valódi egysége felé vitte a hallgatóságot. Miközben az alapot azzal a gondolattal vetette meg, hogy aki most indul Európába, az nem ér oda, mert már ott vagyunk, valamint az idézett vélemény, miszerint minden, ami magyar az európai, de csak az európai, amiben egy kis magyar is van, megteremtette a méltóság eddig annyira elfelejtett, valódi alapját, az emelt fejjel csatlakozás lehetőségét. A rendkívül összetett három fogalom egységét és egységesen összetett voltát számos nagy magyartól vett idézettel (Kodállyal indítva), irodalmi citálással (Nemes Nagy Ágnessel befejezve) világította meg, miközben az előadói pulpituson a laptopról kivetített képek segítették a hallottak memorizálását. Ebből a vázlatból követhető az előadás gondolatmenete.  A sok is-is-re végződő válaszhoz tartozó kérdések közül néhány ízelítőül: Mi az egységes EurópaEurópa?
Mi Európa:
Mi a Magyarság?
Mi a kereszténység?
 Korzenszky atya kitért, jól feldolgozható példákon keresztül bizonyítva az európai kultúra kettős pillérének meglétére az antikvitásban és a Bibliában. Szofoklész példáján beszélt az antikvitás erkölcsi alapokat nyújtó szerepéről, a választani tudásról, a jó és rossz, az igaz és hamis, a szép és rút között. Ezt követően Mi a kereszténység?-tette fel a kérdést az előadó ismét
Mi a magyarság?
Korzenszky Richárd beszéde befejező részében az értékekről a valódi értékek megerősödéséről, a sajátos fokozott megbecsüléséről szólt, melyet maga a csatlakozás hoz létre a tárgyak, szabványok közössége mellett. Természetesen szükséges mindehhez az értékek valódi ismerete, melyek közül a nyelv, a gondolat kifejezője nélkülözhetetlen a kultúra, a magyar kultúra megőrzésében.
|