|
'Ha van egy kis örömöm, azt szét kell szórnom'
,,Ha van egy kis örömöm, azt szét kell szórnom"
December 10-én a Mühl Aladár Galéria nevében Hanzséros Terézia üdvözölte a Kutas László szobrászművész tárlata megnyitóján megjelent vendégeket. Almási Melinda Bede Anna "Emberi holnapok" című versét mondta el, köszöntőt Sopron városának nevében Kovács László, az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság elnöke, önkormányzati képviselő mondott. A kiállítást Révész András újságíró-fotográfus nyitotta meg.
Kutas László Budapesten született 1936. április 17-én. Gimnazistaként Sopronban Ágoston Ernő szabadiskolájában sajátította el a rajzművészet alapismereteit, majd 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Gyenes Tamás és Pátzai Pál voltak mesterei. Díjai: Firenze, Giorgia Vasari Nemzetközi Emlékérem pályázat (1974) I. díj; Sportérem pályázat (1975) II. és III. díj; Ezüstgerely pályázat (1976) különdíj; Ravenna, Dante Biennálé (1979) ezüstérem, Soproni Országos Éremművészeti Biennále (1991 és 1995) Roisz Vilmos díj. Kiállításai Magyarországon kívül Hamburgban, Brüsszelben, Amszterdamban, Tokióban, Düsseldorfban és Bécsben voltak.
"Ha van egy kis örömöm, azt szét kell szórnom" - mondta a megnyitón, amikor Révész András Őt is "megnyitotta" a nagyközönség számára. Mert az embernek, ha úgy érzi, van mit megosztania a másikkal, azt szét kell szórnia. Egyrészt azért, mert a többi embernek talán kevesebb, vagy másmilyen öröme van; a még nagyobb ok az, hogy mindig üres helyet kell az örömöknek készíteni, hogy még több bejöjjön.
"... ha nincs hova szétszórnom -folytatta Kutas László -,
akkor benne reked az emberben, s ha nem jön ki, az belülről szorít, nyomaszt. Viszont ha szétszórom, akkor mindenkinek jut belőle, nekem meg lesz üres helyem, ahova gyűjthetem újra. Ezért tetszik, hogy az emberek örülnek ezeknek a szobroknak."
A Széchenyi tér után talán a Deák tér a legkedvesebb Sopronban.
Múzeum, omladozó, életveszélyes állapotban. Elvadult kert. És mégis a legkedvesebb. Nekem kedvesebb, mint a Széchenyi tér. Pékkereszt. Karcsú, gótikus díszítéssel fedett. A régi evangélikus temető sírkövei. Epitáfiumok, olvashatatlanok. Első és második világháborús emlékművek. Volt játszótér. Volt szökőkút. Volt időjárásjelző. És eltűnt Deák Ferenc szobra is a vendéglő kertjéből.
És most mégis lesz, Kutas László szobrászművésznek köszönhetően. A
Soproni Városszépítő Egyesületnek 500 ezer forint támogatást nyújtott a szobor öntéséhez a közgyűlés, a műalkotás környezetének kialakításához pedig másfélmillió forintot biztosít. Hiller István kultuszminiszter saját keretéből két millió forintot adott Deák Ferenc szobrának kivitelezéshez.
A szobor avatása 2003. december 18-án, csütörtökön 14 órakor lesz.
Csiszár
|