CyberPress.Sopron

Vendéglátás és szórakozás Sopron Vármegyében 1896-1945

Göncz József és Bognár Béla nagyívű, Sopron és történelmi környéke csaknem teljességét korabeli képeslapokon bemutató sorozatának immár a harmadik kötetét tarthatja kezében az olvasó. Korunk multimédiához szokott, és ezzel együtt valamennyire elkényelmesedett átlagpolgárának igazából nincs más dolga, mint beszerezni a gyűjtemény eddig bemutatott vertikumát, és kézbe véve például a jelen kötetet, kinyitni azt. A szerencsésen megmaradt, értően összegyűjtött és szenvedélyesen megszerzett tudásanyag szeretettel állítja össze a kötetben mindazt, amit érdemes és amit kell(ene) tudnunk, soproni lokálpatriótáknak, szűkebb pátriánknak arról a vendégszeretetéről és a vendéglátás tárgyi feltételeiről, mely aztán egyfajta teljesen más jellegű, szellemi kisugárzást eredményez az anyag egészét látva.

Nem képeslapokról, megsárgult plakátokról van immár szó a könyvben, hanem közösségek, emberek élete, egy kor - nem is akármilyen - atmoszférája árad a lapok közül. Családok, kalákában dolgozó és összetartó, öröklődő tudást és tapasztalatot felhalmozó, birtokló csoportok állnak a többfunkciós házak előtt. Arról értesülünk, hogy Krúdy csodálatos világa hogyan költözött le a XX. század első felében Sopron Vármegyébe. A képekre tekintve azt látjuk, hogy miért volt érdemes egy családi vendéglőt választani és egyben arról is tudomást szerzünk, hogy ez az anyagilag "jól megtámasztott" igény milyen sok vendéglőt, vendégváró helyet tudott fenntartani az egykori Sopronban, az "átkosban" egyszerűen dekadens polgárinak elkeresztelt időkben.
Egyfajta operettbe kívánkozó, mégis nosztalgiával is szemlélhető társadalmi élet képe bontakozik ki a sorozat ezen kötetén keresztül is az olvasóban.
Aki pedig úgy gondolja, hogy csupán egy kapcsos könyvvel végleg és légmentesen lezárt múltba tekinthet bele a könyv birtokosa, melyről a port néha le kell fújni, az téved a legnagyobbat. Látva vendéglőink jelen állapotát és látogatottságát, az átlagpolgár lehetőségeit, annak bizony el kell gondolkoznia a vendéglátás mai keresztmetszetén, annak újra és újra el kell szomorodnia az üres Grúber látványán, vegyes érzelmekkel kell körbejárnia a régi hangulatok helyszínén felhúzott, de érzelmi töltést nem hordozó, az érdekeltséget a magatartásában nem tükröző személyzetű modern csodákat, de örömmel kell fogadnia minden egyéni ízt felvonultató, újonnan megnyíló, a társasági találkozás lehetőségét hordozó kisvendéglőt.
Igen, a múlt ezen a könyvön keresztül is üzen valamit mindenkinek: a kor emberének, a városért felelősöknek, a vendéglátás mai szakembereinek, a családoknak, de mindenekelőtt azoknak az olvasóknak, akik akár kiváló karácsonyi ajándékként is egy szépen feldíszített fa alatt nyitják ki a szépen kivitelezett könyvet. Akár azért, hogy családjukat felfedezzék, akár azért, hogy ötletet kapjanak, de még azért is, hogy jobban megtudják: milyen valódi történeti-szellemi háttér előtt élik is ma életüket.
- DI -