|
Örökségünk: a reformáció korának Bibliája
Örökségünk: a reformáció korának Bibliája
A Líceumban rendezett kiállításon a ritka kötetek között látható Luther
Márton Bibllia-fordítása, a német vallásos lélek, irodalmi nyelv egyik
legértékesebb kincse
1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton
95 tételét a wittenbergi várkapura.
A ,,tan" alapja a Szentírás volt: a bűnbocsánat
és az üdvösség nem az önnön érdemtől, hanem egyedül Isten kegyelmétől függ.
Luther sok vívódás útján szerzett felismerése, majd annak közzétele, –
amellyel az ágoston-rendi szerzetes tulajdonképpen egy szűkkörű teológiai
vitát szeretett volna kezdeményezni – elindította a reformációt, azt a
folyamatot, amely a hitéletben, és egyházi életben hozott változások mellett
a Biblia anyanyelvre való lefordításával korszakos hatást gyakorolt az
emberiségre.
A protestánsok szervező keze alatt megújult
az egész közép- és felsőfokú oktatás, a tudomány vívmányai közkincsévé
váltak a protestáns iskoláknak, maga Luther is sokat tett a népoktatás
érdekében. A reformáció eszméi átalakították a társadalmi életköröket,
segítették a népjólét fejlődését, jótékony hatással voltak a gazdasági
élet fejlődésére. A művelődésre és a művészetekre – zene, költészet – szintén
máig tartó hatással volt a reformáció.
A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
és Kollégium két reformáció heti rendezvényt szervez.
Hétfőn a Líceum dísztermében nyílt meg a tizenhatodik századi eredeti
bibliafordításokat bemutató tárlat. Az igen értékes anyagot bemutató kiállítást
Tölli Balázs líceumigazgató nyitotta meg.
,,Nem tettem semmit, az Igét hagytam cselekedni"
- idézte Luther Márton szavait az igazgató, aki megemlékezett az ősökről,
azokról, akik évszázodokon keresztül hitték, hogy a Szentírás Isten
szava, és aszerint éltek.
Az Augsburgban 1507-ben nyomtatott példány mellett
láthatók a Worms-ban 1527-ben és az 1529-es esztendőkben nyomtatott példányok,
majd az 1546-os Bázelben kiadott, latin nyelvű Szentírás.Dávid Zsoltárai
egy 1554-es ferrarai kiadásban, és további olasz (1553), horvát (1563),
cseh, görög nyelvű Bibliák mellett egy görög-latin, és Sylvester János
Új Testamentuma (1541-es hasonmás) is látható.
Luther bibliafordítása is látható a kiállításon. A Wartburg
várában tíz hónapig tartó tartózkodása alatt fogott a fordításba, a ,,német
próféta", amely a német vallásos léleknek, nyelnek, irodalomnak egyik legértékesebb
kincse.
Az igen értékes köteteket a Soproni Evangélikus
Gyülekezet és a Líceum könyvtárának gyűjteményéből valók, valamint magángyűjtőktől
származnak. Tölli Balázs azt is elmondta, hogy a gyülekezeti, líceumi könyvtárban
és magánszemélyeknél fellelhető gazdag gyűjtemény kis töredékét sikerült
kiállítani, ezért a Líceum szándéka szerint a kiállításnak folytatása
lesz. A reformáció korából származó Bibliák után további értékes példányait
állítják ki a világ legolvasottabb könyvének, bemutatva annak különböző
változatait a kezdetektől napjainkig.
Talán majd az az idő is elérkezik, amikor a Líceum
öreg könyvtárából elvitt (eltávolított?) példányok is visszakerülnek.
A Líceum dísztermében a tárlat, az iskola titkárságán,
a 99- 512-430-as telefonszámon való előzetes bejelentkezést követően tekinthető
meg, október 31-ig, a reformáció napjáig.
A reformáció hetének újabb eseménye lesz az október
30-án, csütörtökön, 17.00 órakor a díszteremben ,,A jövő egyháza - az egyház
jövője" címmel tartott pódiumbeszélgetés, amelyen a történelmi egyházak
soproni képviselői vesznek részt.
T.É.
.
|