|
Hogyan tovább, Zsinagóga?
Tegnapelőtt, június 29-én délután Judith Várnai-Sorelt, Izrael Állam nagykövetét Kalmár István alpolgármester és Kránitz László országgyűlési képviselő fogadta a soproni Városházán. A megbeszélés témája, mint már annyiszor a papréti Zsinagóga sorsa volt. Nézzük a soproni zsinagóga sorsát az évszámok tükrében! 1896. Historizáló stílusban felépül a Schiller János tervezte zsinagóga. 1944. Alig 150 fő az életben maradottak száma, az épületet kb. 1954-ig zsinagógaként funkcionál. 1954. Államosítás, illetve különféle cégek raktárnak használják. 1976. Kisajátítás révén az állam tulajdonába került. 1986. Az Autóközlekedési Tanintézet szerezte meg a kezelői jogot. 1987. Az akkor még egységes TIT önálló egyesületekre bomlik, jogutódjáé, a győri TIT Pannon Egyesületé a kezelői jog, melyet 1993-ban a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet szerez meg. 1998. Ingyen és feltétel nélkül kerül a győri székhelyű TIT Pannon Egyesület tulajdonába 1, azaz egy forintért. 2003. január: "A soproni zsinagógák múltja, a papréti zsinagóga jövője" címmel, a Soproni Zsidó Hitközség által rendezett konferencia újra aktuálissá teszi a zsinagóga múltját, jövőjét. 
Jobbról balra: Judit Várnai-Shorer, Izrael Állam nagykövete, Sipőcz Ernő, a Magyar Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, Király Tibor önkormányzati képviselő és Kránitz László, országgyűlési képviselő. 2003. június 29. Jelenleg tehát a győri TIT Pannon Egyesület tulajdonát képezi. A vételi ár 60 millió forint, annak ellenére, hogy az eredeti vételár a jelképes egy forint volt. Mondják, jelenleg nem olyan világban élünk. Felbecsülhetetlen értéke van csak a teleknek, amelyen áll. A papréti zsinagóga ügye mögé felsorakozott a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, vagyis a város tenni akarása és elszántsága, Izrael Állam Nagykövetsége támogatásával, a Magyar Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége tapasztalatával és jogi segítségével, végül természetesen egy emberként a Soproni Zsidó Hitközség és a Hit Gyülekezete aktív munkájával, segítő ötleteivel.  Első lépés az önkormányzati tulajdonjog megszerzése az eredeti vételárért, és természetesen a hitélet biztosítása. Az elkövetkezőkben meg kell találni és el kell számolni azzal az alapítványi pénzzel, amely 1996-ban minimum 50 millió forintra tehető. Pályázati és mecénási úton újabb pénzeket kell szerezni a felújításhoz. Közös akarattal eldönteni, mi is legyen a felújított, rekonstruált épületből, hiszen egy zsinagóga épületéből nem lehet akármi, erre kötelez a hit, erre köteleznek a hagyományok. A Magyarországon megmaradt és felújított zsinagógák könyvtárként, kiállító- és hangversenytermeként, illetve kulturális centrumként működnek. Addig pedig higgyünk, szívből reméljünk, és elszántan tegyünk meg mindent a zsinagógáért! Azért, hogy rövidesen megérhessük azt a napot, amikor a Paprét és a hozzá szervesen kötődő zsinagóga szellemiségében a múltat folytatva, mégis megújulva a város méltó ékköve lesz. Csiszár Ágnes
|