|
A Körmendi Galéria négy új kiállítása
A Templom utcai Körmendi Galéria is csatlakozott a Tavaszi Napok sorozatához, amikor a téli álomból felébredve március 15-én négy szép kiállítással nyitotta meg kapuit. Az ünnepélyes megnyitón Wehner Tibor művészettörténész ismertette a tárlatokat, adott bevezetést a szép számban megjelent művészetkedvelőnek.  A kapu alatt jobb oldalon Veress Pál érdemes művész emlékkiállítása nyílt meg. Színes fametszetek és fanyomat kollázsok láthatók a termekben.  Szimpatikus színvilágú festészetében Veress Pál valamiképpen végig megmaradt a figuratív alkotásoknál, s noha "bálványképein", hármasportréin nem egy-egy személyt ábrázol, mégis az általános formák szimbólumrendszerében fejezi ki magát, amikor az elvonatkoztatás különböző szintjeit éri el. Minden nehézség és fenntartás nélkül nevezhetjük közérthetőnek alkotásait, melyek többségében felhasználja a fa erezetét a kép kompozíciójánál.  Amikor a látogató a pince-kiállítóhelyiségben Mészáros Dezső Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaival szembesül, önkéntelenül is, az olasz föld márványában gyönyörűségét találó művész szobrai között járkálva, lélekben összehasonlításokat végez.  A nézőnek eszébe jut, hogy mennyire nehéz is önálló hangot találni, önálló formavilágot teremteni, amikor az alkotások egy részénél óhatatlanul az angol és magyar szobrászművészet géniuszainak alkotásaira aszociálható formákat pillant meg. Ugyanazt a szenvedélyes, az anyagban rejlő szobor "kibontására" tett kísérlet eredményét van módunk tanulmányozni, s ha a teremőr nem veszi észre végigsimítani azokat kezünkkel, mely az anyagnak ezt a gravitációt sokszorosan meghaladó vonzerejét adja tovább a nézőnek.  Természetesen asszociációkról van szó mindamellett, hogy az anya-gyermek és a szerelmespár szobrok vitathatatlanul eredetiek, a saját formavilág megjelenítői. A kiállítás plasztikái, kisszobrai kiváncsivá teszik a nézőt az alkotó monumentális munkával történő megismerkedésre is.  A kapu alatt balra Marosi Ilona képzőművész rogyasztott technikával készült üvegszobrai láthatók. Már korábban is felmerült bennem, hogy az üvegből készült alkotásoknak nem a legjobb terep a világos alapszínű terem, s különösen a fotózáshoz kell segédeszközöket igénybevenni.  Ennek ellenére a torzók, vitorlák, madár- és egyéb organikus formákra asszociálható művek jól érvényesülnek, az utólagosan megváltoztatott felület pedig az üveg mindenkori változatosságával nyújt minden oldalról más-más kompozíciós egységet a látogató számára. Nem nélkülözik a humort sem ezek a szobrok, s az anyag esetlegességével néhol szembe is szegülve szép anyagot vonultat fel a művésznő a teremben.  Az udvaron hátul Sipos Éva Rózsa Anna-díjas kárpitművész kiállítását tekinthetik meg a Körmendi Galéria régi és új ismerősei. Noha az alkotó eredetileg nem "textiles" volt, a kiállítás egy cseppet sem "lóg ki" a korábbi textilművészek tárlata mindenkori magas nívójából. Az alkotó együtt állított ki figuratív és nonfiguratív műveket. A magam részéről az utóbbiakra szavazok, azt tapasztalva, hogy a spontaneitás és tudatos rész ötvözése, felhasználása ezeknél jobban sikerült.  Mindkét fajta textil tartalmaz a kiemelésre szánt aranyszálas technikai részeket, a nonfiguratív alkotások csaknem állandó szereplője a sebezhetőség, a sérülékenység. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy az alkotások egy részénél együtt állították ki a műveket azok vázlataival. Itt az alkotás folyamata, s a mondanivaló alakulása ezzel egyidejűleg, jól követhető. Bepillantást enged magába az alkotói folyamatba.  Reméljük, hogy ezzel a kis ismertetővel kedvet csináltunk olvasóinknak (a programajánlók szövegének ismeretével együtt) az ingyenes tárlatok megtekintésére. Érdemes megnézni! - DI - |