|
Kortárs Magyar Kárpitok
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének (MKE) kiállítása a Festőteremben
 Május 4-én, szombaton délután Dr. Pálosi Judit művészettörténész nyitotta meg Sopronban a Pro Kultúra Sopron Társaság szervezésében a MKE tagjai alkotásaiból rendezett kiállítást.
 A kiállítás anyagát minden elméleti nehézség nélkül két fő csoportra tagolhatjuk. Egyiket a ma élő képzőművészek ún. modern, mai tárgyú és megoldású kárpitjai alkotják, a maguk szerteágazó, a klasszikust megközelítő megjelenésű faliképtől a nonfiguratív, sokszor csak egy hangulatot, színhatásban tükröződő partikulumot ábrázoló textíliáig terjedő skáláján.
 A kiállítás messze kiemelkedő "sztárja" azonban harmincnégy művész közös alkotása, a "Szent István Király és Műve" című, minden tekintetben hatalmas kárpit. A 330x550cm-es, tradícionális szövésű, gyapjúból és selyemből álló mű a magyar állam létrejöttének 1000 éves évfordulójára, államalapító Szent István király tiszteletére született. A ritka világos, tartalmas és tömör fogalmazású, esztétikus meghívóból minden lényeges adat kideríthető: hogy a kárpit központi eleme a vizsolyi falkép ihlette Köpönyeges Madonna (összefüggésben a Szent Istvánnak tulajdonított Magyarország felajánlása tartalmával), keze alatt a Szent Koronával.
 További, a kárpiton megjelenő szentek és boldogok: István, Gizella, Imre, Kozma, Damján, Mihály és Gábriel arkangyalok, motívumként Vajk születése, Koppány legyőzése, az óbudai monostor megalapítása, a Képes Krónika és más művészeti emlékek tartalma ill. Szent Istvánnak Imre fiához írt intelmeiből részletek láthatók a monumentális faliképen. Kontsek Ildikó művészettörténész mondatai alapos eligazítást adnak a laikus számára is, akit így végigkalauzol a kárpit forma- és gondolatvilágán.
 Egyetlen kis kiegészítés a meghívó leírásához: olyan korban született ez a kárpit, amikor a jelenben és aktualitásában lehetett értelmezni István király munkásságát: amikor kontinuitásában próbálták megragadni a Szent életművét. Így a csodálatos kárpit amellett, hogy dicséri alkotóinak fantasztikus mesterségbeli tudását, egységre való sikeres törekvését, a megvalósítását annak, amiről az első király életműve szól, mint maradandó emlék az évezred fordulóján arról is beszél, hogy voltak itt a 2000. év tájékán olyanok, akik a maguk módján folytatni szerették volna legalább egy méltó tiszteletadással, figyelemfelhívással a nagy művet.
|