CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

2002. április 11., csütörtök 23:45


A Költészet Napján

A Költészet Napján

    Április 11-ikéhez, József Attila születésnapjához érkezve ez esztendőben is megszólat a vers Sopronban.
- Az azért bizakodásra adhat okot mindannyiunknak, hogy évről-évre ünnepeljük a verset, a lírikusokat, hogy évről-évre adunk önmagunknak egy napot arra, amikor talán elolvasunk egy verset, meghallgatunk egy előadást - mondta Tengerdi Antal alpolgármester köszöntő beszédében a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének Várkerület 19. szám alatti székházában, ahol vers-szeretők és -barátok soproni költők társaságában jöttek össze ünnepelni a Költészet Napját.
 

Kerék Imre, Bősze Balázs, Locsmándi László költők és
Tengerdi Antal alpolgármester

"Évszázadok teltek el azóta, amióta egy soproni hivatalnok, pontosabban a város német származású jegyzője, Gugelweit Jakab a Soproni virágének címen a magyar irodalomtörténetbe bevonult sorokat legyezte: "Virág tudjat tőled el kell mennem./És te éretted kell gyászba öltöznöm."
Szavak, amelyeket emberek, amióta a földön élnek érzelémeik kifejezésére használntak, különös módon: ritmusba, rímbe öntötten.
- Öröm erről szólni, hiszen elmondhatjuk, hogy ebben a városban nemcsak a régmúltban léteztek barátai az irodalomnak. A soproni évszázadok az iskoladrámák sorát író, polihisztor polgármestert, Lackner Kristóf személyében, későbbi lapkiadó licista diákot, bizonyos Ráth Mátyást, evangélikus püspök költőt, Kis Jánost és persze Berzsenyit adták az irodalomnak. És jól esik szólni a legrégebben verselgető magyar költőnőről is, aki a keszthelyi helikon ünnepségeken, mint afféle csodabogár az események központjában állott. Dukai Takách Judit emlékét egykori házukon, a Várkerületen emléktábla őrzi. Jól esik sorolni, tán még hosszabb is lehetne, de engedjék meg, hogy inkább egyetlen társaság mellett időzzek hosszabban.


T. Horváth József

    Sopron irodalmi életében 1868-tól nagy szerepet játszott egy különleges egyéniség, aki nem is mint író, hanem mint fáradhatatlan irodalmi szervező hatott. Frankenburg Adolf, egykori bencés diák, Liszt Ferenc egykori játszótársa, Széchenyi titkára, színész és katona, Kossuth Pesti Hírlapjának munkatársa volt. Rendkívüli személyiség, aki 1877-ben létrehozta a soproni Irodalmi és Művészeti Kört. Harmincöt évvel az utókor már őelőtte tisztelgett azzal, hogy róla nevezte el az általa alapított társaságot.
 

Sarkady Sándor, Kerék Imre és Bősze Balázs

    A Frankenburg Irodalmi Kör nemcsak a városban verselgetőknek adott teret, lehetőséget, bátorítást, de nagyhírű estjein vendégül látta az akkori irodalmi élet színe-javát, Kosztolányit, Szabó Lőrincet, Karinthyt, erdélyi, felvidéki irodalmárokat, a Nyugatosokat és még sokakat. Tagjai között volt Vojtkó Pál líceumi tanár és hírlapíró, Mészáros Sándor költő és esztéta, Dorosmay János, aki Fáy András késő utódjaként fabulákat írt, vagy Rozsonday Károly költő, író, néprajzos, aki a kör egyik évkönyvében így ír a költőkről, a költészetről: Az érzés, érzelem, gondolat, törekvés és akarat egyik legmagasabbrendű kifejezési lehetősége a vers. Az, aki szép és jó verset ír: igazi költő; a többi, a prózaiak, csak írók....
 

Völgyi János elsőkötetes szerző
Winkler András közelmúltban megjelent kötetéből olvas fel

    Sopronban vannak olyan elődök, olyan emlékek, akik, amik megérdemlik, hogy méltó legyen hozzájuk a késő utókor.
Nem is kell visszanyúlni a Frenkenburg Irodalmi Körig, ha az emlékeket, vagy az elődöket soroljuk, hiszen alig néhány évtized telt el csak a Soproni Fiatal Költők Kollégiumának működése óta és bár az egykori fiatal költők szakállába ma már ősz szálak vegyülnek, azért itt vannak, alkotnak, és szerencsére köteteik is megjelennek
    Amikor a Frankenburg Irodalmi kör elnöki székét Berecz Dezső író foglalta el, elnöki székfoglalójában a következőt mondta:
A magyar irodalmat egy nagy kertnek képzelem. Benne évszázados fák, világhíres tölgyek, aztán sudár, fiatal fenyők, zsenge bokrok, virágba borultak és gyümölcsöt érlelők. Valamennyi a nemzet testében gyökerezik. És akik kertészkedésre hivatottak, mi is, szeressük ezta kertet, minden fáját, minden bokrát öntözgessük, ápolgassuk, különös szeretettel gondozzuk azt a kicsi lugast, amelyet soproni irodalomnak nevezhetünk."
    A kulturális ügyekért felelős alpolgármester köszöntőjét követően T. Horváth  József  megzenesített – és a közeljövőben CD-n is megjelenő – soproni költők verseit énekelte, majd a jelenlevő költők – Bősze Balázs, Czethoffer Csaba, Locsmándi László, Kerék Imre, Sarkady Sándor, Völgyi János, Winkler András – régebbi és újabb verseikkel tették ünneppé a Költészet Napját.

Kapcsolódó cikkek : Az Úr érkezése - a vers ünnepére készülődve