CyberPress.Sopron

Europa Nostra-díjat kapott a fertődi Esterházy kastély kápolnájának helyreállítása

Az Europa Nostra – kontinensünk civil örökségvédőit összefogó legnagyobb európai szervezetünk – 2001-ben is meghirdette pályázatát, melyre régi épületek és parkok mintaszerű helyreállításával lehetett nevezni. A VELUX cég a Danish Villum Kan Rasmussen Alapítvány 75 millió forintos adományával helyreállított fertődi kastélykápolnával pályázott: a mintaszerű anyagot Fodor Gyula építész irányításával az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai állították össze. A hágai Europa Nostra bíráló bizottságának megbízásából dr. Winkler Gábor építész tekintette meg a helyreállítást: a látottakról részletes jelentést küldött a zsűri részére Hágába. Az október elején megtartott bírálaton ezúttal Furu Árpád erdélyi építész képviselte a Kárpát-medence műemléki szakembereit. A pályázat sorsáról Winkler Gábor építészt, a Nyugat-Magyarországi egyetem tanárát kérdeztük.

-   “2002. március 23-án, Koppenhágában az Europa Nostra elnöke, Henrik herceg hirdette ki a pályázat eredményét: a díjazottak között nagy örömünkre ott találjuk a fertődi kápolna helyreállítását is, melyet oklevéllel tüntetett ki a szigorú európai zsűri. A díjat jelképező bronz plakett már útban van Fertődre: elhelyezése után nyár elején kerül sor leleplezésére.
    A kastély története ismert: az egykori vadászház helyén a 18.század második felében Esterházy Miklós herceg elképzelései alapján épült fel a hatalmas kastélyegyüttes; a tőle délre eső monumentális barokk parkegyüttes is ekkor létesült.
    A 18. század legvégén a hercegi család Kismartonba tette át székhelyét: a hatalmas fertődi kastély-együttest jó száz évig csupán raktározás céljára használták. A 19. század utolsó éveiben az akkor alakult Műemlékek Országos Bizottsága több esetben kérte a hercegi családot, hogy a kastélyt hozza rendbe, erre azonban csak az 1900-as évek legelején került sor.

A második világháború után ismét tragikus helyzetbe jutott a becses építészeti együttes, melynek helyreállítása az 1950-es évek végén kezdődött el. A híres kastély állapotával azonban még ma sem lehetünk elégedettek. Pedig a gazdag rokokó kovácsoltvas kapu mögött feltárulkozó hatalmas udvar képe – nem kis részben a harminc évig itt működő Joseph Haydn zeneszerzőnek köszönhetően – az idők során kontinensünk egyik ismert jelképévé – amolyan európai “logóvá” – vált.

A kastélykápolna helyreállítását a résztvevők követendő példának szánták: a 21. századi rekonstrukció számára kívántak mintát adni színvonalban, szakszerűségben, műszaki megoldásban, hitelességben – és a helyreállítás újszerű filozófiájában. A műemléki rekonstrukció építészeti terveket Gál Tibor építész, az ÁMRK – Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ – munkatársa és kollégái készítették.

A legnehezebb döntés a kápolna egykori felülvilágítójának – laternájának – újjáépítésével függött össze. A központos terű, kupolával fedett kápolna ugyanis a kastély épületének tömegébe épült bele: a gyönyörű arányú tér közvetlenül a főtömeg szomszédságában helyezkedik el, kívülről alig észlelhető. A főépület tetőszerkezetét a 19. század során újjáépítették és ekkor kényelmi okokból megszüntették a felülvilágítót.

Nem telt bele sok idő: kiderült, nagy hiba volt a felülvilágító bontása. A kápolna falait és kupoláját díszítő freskók festett architektúráján ugyanis az árnyékokat a festő, J. Ignaz Mildorf a felső világításnak megfelelően festette meg. A felülvilágító megszüntetésével a belső tér hatásából sokat vesztett. A helyreállítást tervező építész, Gál Tibor az építéstörténetet kutató művészettörténészekkel egyetértésben bátor döntést hozott: a felülvilágítót ugyanis korabeli ábrázolások alapján újjáépítették. A kápolnát kiszolgáló helyiségek eredeti kapcsolatát is visszaállították és a pusztulás szélén álló régi ajtókat és ablakokat is megújították.

Az oltár mozdítható részei a háború utáni években ugyancsak eltűntek. A tabernákulumnak csupán körvonalait lehetett felfedezni a határoló szerkezeteken. A sziluett rajza és Diebold Károly soproni fényképész egykori fotói adtak támpontot a gondos újra építéshez Mildorfer zseniális falfestményeinek helyreállítását Andel Radukov és Pintér Attila restaurátorok végezték el mintaszerű szakértelemmel és művészi beleéléssel.

A kastély kápolnájának példaértékű helyreállítása nyugodt lelkiismerettel javasoltam díjazásra. Örülök, hogy indokaimat a szigorú zsűri is elfogadta. A helyreállítás méltán részesült az elismerő európai díjban. Gratulálok a munka résztvevőinek és remélem, hogy rövid időn belül hasonló magas színvonalon és hitelességgel valósulhat meg a hatalmas épületegyüttes és a történeti park teljes helyreállítása is. A fertődi kastély ugyanis Európa kultúrtörténetének egyik fontos “kulcsépülete”, melynek megújítása tovább már nem halasztható” – fejezte be beszámolóját dr. Winkler Gábor, az Europa Nostra Tanács magyar tagja, soproni építész, akinek ezúton köszönjük a tájékoztatást.