CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

2002. február 15., péntek 17:42


Egyház és politika

Dr. Pápai Lajos
Egyház és politika
    Az elmúlt hetekben méltatlan támadás érte a Katolikus Egyházat. Kettős célja volt ennek:
    1. Megijeszteni a papságot
    2. Megosztani az Egyházat, papokat és híveket.

A Magyar Katolikus püspöki Kar titkára nyilatkozott: az MKPK nem kíván reagálni. Hozzáteszem, hogy ilyen szintű vádakra nem is szükséges.
    Az Aktuális-ban fejtette ki egy MSZP-s politikusnő, hogy a papok politizálása alkotmányossági aggályokat vet fel. Ebben alaposan téved. Ugyanis az Egyház és állam szétválasztása azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele az Egyház életébe, így pl. abba, hogy mit prédikáljanak, az Egyház pedig papjain és püspökein keresztül nem gyakorolhatja a közhatalmat. Így pl. nem utasíthat önkormányzatot, rendőrséget, parlamentet stb.
    Ha tehát én a szószékről politizálnék - amit nem teszek - semmiféle alkotmányossági problémát nem vetne fel, hiszen ugyanolyan jogokkal rendelkező magyar állampolgár vagyok, mint bárki más.
    Mi önmagunk miatt, - az Egyház belső törvénye miatt - nem politizálunk a templomban.
    Ezért nincs egyetlen pap képviselő sem a parlamentben. Csodálom egyébként, hogy pont az a párt tiltakozik a papok, püspökök politizálása ellen, akik negyven éves uralmuk alatt mindig beültettek egy-egy pap képviselőt a parlamentbe, akiket aztán a Szentatya kiközösített. Nem is beszélve a kötelező TSZ-szervezési, beszolgáltatási stb. körlevelekről, melyeket a papoknak kellett felolvasni mise alatt. Úgy látszik sokaknak szelektív az emlékezete.
    Ugyanakkor vannak olyan helyzetek is, amikor püspöknek, papnak bátran szólni kell, még ha félreértik is. Ez az ún. "prófétai küldetése" az Egyháznak. Így mikor elődöm, boldog Apor Vilmos püspök félretette pünkösdi beszédét, és személyesen vonta felelősségre az akkori belügyminisztert a Bazilika szószékéről a győri gettó felállítása miatt, a nyilas rezsim nyilván úgy értelmezte, hogy beleszólt a pártpolitikába, de ma büszkeséggel tekintünk rá.
    Ugyanígy, mikor az MKPK nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését, hogy a határon túli magyarság által egy emberként üdvözölt státusztörvényt és végrehajtását egyes pártok a választási kampány részévé tették, a félelemre, az önzésre és az idegengyűlöletre apellálva, elhangzott, hogy az Egyház beleszólt a pártpolitikába. De meggyőződésem, hogy a történelem igazolni fogja nyilatkozatunk helyességét, amire később is büszkék lehetünk.
    Apor püspök úr, amikor Horthy Miklós fiát kormányzóhelyettessé akarták választani, levelet írt neki, amiben kifejtette: ne vállald el, nem tartalak alkalmassá rá. Így én is azt a pártvezetőt, aki az "Isten, haza, család" szent nevét tűzi zászlójára, felszólíthatom, hogy vonuljon ki a politikai életből, mert nem tartom rá méltónak.
    Azt a tényt pedig, hogy a "Szocialista Egyetemisták Szövetsége (SzESz)" bejelentette, hogy a templomokban ellenőrizni fogják, hogy a papok mit prédikálnak, azt hiszem, már kommentálnom sem kell. Ezzel semmi új nem történik, csak az folytatódik, amit negyven éven át megszoktunk.