CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Borváros

2000. december 22., péntek 18:20


Közösségi agrármarketing programok jelentősége a Soproni Borvidéken I.

Közösségi agrármarketing programok jelentősége a Soproni Borvidéken I.

A Soproni borvidék

A Soproni Bor Útja

FVM AMC KHT.

Közösségi marketing
 

A Soproni borvidék:

A Soproni borvidék az ország észak-nyugati csücskében 1374 ha területen terül el. Nyara hűvös, borvidékeink közül a legcsapadékosabb, telei viszont enyhébbek és gyakori a szél, éghajlatára szubalpini hatások nyomják rá bélyegüket. A szarmata és pannon rétegek törmelékein, kristályos palán, mészkövön, löszön kialakult vályog-, barna erdőtalajok és pleisztocén homok alkotják termőtalaját.
A Fertő tó vidéke már a neolit kor emberének is kedvelt élőhelye volt. Valószínűleg illír és trák népek laktak itt. I. e. 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarbantiának nevezetek, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt, rajta keresztül vezetett a rómaiak híres borostyánútja.
A rómaiak utáni fél évezred alatt sok nép váltotta egymást, és ezt a szőlőkultúra is megsínylette. A Honfoglalás után az első birtokosai Vérbulcsú és Lél törzse voltak.
1277-ben Sopron város alapítólevelében már külön kiemelték a város bordézsma-szedési jogát. III. Kálmán szabad borkereskedési jogot biztosított az akkor már szabad királyi városi címmel rendelkező Sopronnak. Ekkor a városlakóknak joguk volt bármilyen bort megállítani a város határában, illetve, ha rossz minőségű bort találtak idegen kereskedőnél a városban, azt kiönthették.
Róbert Károly 1338-ban, udvari parancsban értesítette Pozsony, Sopron s Vas megyét, hogy már előbbi királyi parancsok értelmében Sopron Német-, Cseh- és Lengyelországba szállítandó boraira törvénytelen vámot kivetni nem szabad, s aki azt mégis megtenné, a legszigorúbban büntetendő.
Folyamatos volt az alsó-ausztriai bevándorlók betelepedése, ami a XIV. század második felében volt a legintenzívebb.
Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi.
1723-ban Bél Mátyás “dicshimnuszt” írt a soproni borról. A Fertő tó vízállása alapján is próbálták megjósolni az adott évjáratot:
“Ha a Fertő telik és így megmarad, a bor állítólag jobb és bőségesebb; ha apad, a termelők lemondanak minden reménységről.”
A kimérési jogot a termelők némi korlátozással szabadon gyakorolták: máshonnan bort hozni nem volt szabad. Akkoriban Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékként volt ismert ez a vidék. Ruszton még aszút is készítettek, főleg Furmintból a kiemelkedő évjáratokban.
A soproni polgárság vagyonát a XVIII. században a szőlő képezte.
A XIX. században a többi magyar borvidékhez hasonlóan a mennyiségi termelés került előtérbe, amit a filoxéra pusztítása torpantott meg. A század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Innen ered a Kékfrankos fajta neve is, a franciák kék színű pénze után. A század első harmadáig a fehérborkészítés fejlődött, majd vörösborszőlő-fajták meghonosodásával a vörösborkészítés vált uralkodóvá. A szőlőtermesztőket itt ponzichtereknek hívták.
A borvidékre jellemző a fej tőkeművelés-mód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő jellegzetessége, hagy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.
A borkimérés kizárólag saját termelésű bort forgalmazhatott a termelő házában. Cégére fa-, vagy kovácsolt vasrúdon elhelyezett csokor. A csokor legtöbbször vörösfenyőből készül és hengeres alakú. Ha jó öreg bort mérnek, a csokrot még hosszában koszorú veszi körül. A csokor aljára vörös vagy fehér filcszalagot kötnek, aszerint, hogy vörös, vagy fehérbort mérnek. A szalagokba apró, kerek lyukakat vágnak. Ha mellettük szalmakereszt lóg, óbor kimérését jelzi. Az ajtót, amely a kimérési helyiségbe vezet, zöld gallyakkal jelölik meg. Ha mustot is mérnek, akkor a rúdra még leveles szőlőhajtásból font koszorút is akasztanak.
A Kékfrankos fajta ma már soproni specialitásnak számít, pedig valószínűleg osztrák eredetű. A borvidéken szép fehérborokat is készítenek.
A II. világháborút követően a németek kitelepítésével és hátrahagyott területeik államosításával a szőlészet és borászat minőségi szemlélete szinte teljesen megszűnt. A nagyüzemi termelésre való átállás egyet jelentett a nagy mennyiségben, gyenge minőségben és nagyon olcsón történő bortermeléssel.
A borkereskedéssel kizárólagosan a MONIMPEX foglalkozott. 1977-ben Fertőszéplak, Fertőendréd és Fertőszentmiklós is tagja lett a Soproni borvidéknek. 1994-től a Hegyközségekről szóló CII. Törvény hat hegyközséget sorol a Soproni borvidékhez:

  • Sopron Városkörnyéki hegyközség
  • Sopron Fertőmenti hegyközség
  • Fertőtáj hegyközség
  • Fertőrákosi hegyközség
  • Fertőparti hegyközség
  • Harkai hegyközség

1987-ben a Nemzetközi Szőlő és Borhivatal Sopront a Szőlő és Bor Városává avatta.
A borvidék jellegzetes borai:
A Soproni borvidéken termesztett szőlőfajtákból előállított vörösborok közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc, a Merlot, a Zweigelt, a Pinot Noir és a Kékoportó említendő. Rosé borok kategóriájában a Kékfrankos Rosé, fehérborok esetében pedig a Zöld Veltelini, a Tramini, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, az Olaszrizling, az Irsai Olivér jelentkeznek a legnagyobb mennyiségben.

A Soproni Bor Útja:
A rendszerváltást követő nemzeti borprogramok kihívásaira, lehetőségeire későn, de nem elkésve reagált a Soproni borvidék. Az EU kisvállalkozói programja, valamint a Phare CBC program engedte meg a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (KVA), hogy a Soproni Borvidék fejlesztését kiemelt programként kezelje.
A Soproni Bor Útja közösségi bor és gasztronómiai marketingprogram elindítói 1997-ben Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének alapító tagja, a Fertőrákosi Önkormányzat, a gazdasági kamarák, a hegyközségek, a Soproni Gasztronómiai Társaság és 18 termelő gazda volt. Együttes tevékenységüket a KVA Soproni Irodája koordinálta.
1998-tól a programokat a Phare CBC valamint az FVM AMC Kht. és a Nyugat-Magyarországi Egyetem is támogatja.
A program célja a Soproni borvidék fejlesztése, a minőségorientált borturizmus és vendéglátás alapjainak lerakásával európai hírűvé tétele.
A térség rendelkezik a Fertő-parti borút létrehozásához szükséges adottságokkal. Egyetlen hátráltató tényező a vidék termelőinek más viszonyulása a programhoz, mint ez más hasonló esetekben megszokott. Fő oka, hogy a bortermelést kiegészítő tevékenységként folytatják. Ennek megváltoztatására égető szükség van, mivel az EU szükségesé teszi a minőség garantálását.
Eddig 30 gazda jelezte részvételi szándékát, a valóságban 1998 végére 24 termelő mikro- és kisvállalkozás kapcsolódott be a programba. A jelenlegi létszám 20 körül van, a konkrét keret a program keretében ez év végén, vagy jövő év elején megjelenő kiadvány összeállítása során derül ki.
Legfontosabb eszköz a program kezében az oktatás. A célkitűzések között a résztvevők számának emelése mellett mindinkább a jelenlegi tagok vendégfogadási képességének, termelési minőségének javítása kap hangsúlyt.
Azon trend jegyében, hogy a borászat és borkultúra nem minden elemének szükséges a pincében történnie, a program kiterjed a melegkonyhával rendelkező vendéglátó-ipari egységekre, szállodákra és panziókra is. Támogatják továbbá a résztvevő gazdák kóstolóhelyiség-létesítési elképzeléseit, hogy a borkóstolás kulturált, semleges klímájú, természetes világítással rendelkező helyiségekben történhessen, amely esetleg a termelő gazdasági egység, illetve a termőhely történetét bemutató kismúzeum berendezését, valamint rendezvények tartását tenné lehetővé.
A fejlesztés megvalósítására a Soproni Bor Útja közösségi agrármarketing program kezében lévő eszközök többek között: kiadványkészítés, internetes honlapok, információforrások létrehozása, bemutatkozás a Magyar Borok Házában, szakmai fórumok, tanfolyamok, versenyek, tanulmányutak és a Soproni Szüreti Napok, amelyet a Soproni Önkormányzat évente 1 millió forinttal támogat, a Soproni Bor Ünnepének megrendezése.
Ezzel párhuzamosan az FVM AMC Kht. támogatásával a nyugat-dunántúli régióban, bormarketing témájában felnőtt oktatási program vette kezdetét.
Az elmúlt három év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a soproni régióban lehetőség van és akarat alakult ki a szőlőtőkék mellett a szőlészeti és borászati szellemi tőkék ápolására.
A 2000. év eredménye, hogy az agrármarketing program részeként egyes részfeladatok megvalósításának érdekében több civilszervezet is megalakult. A Soproni Borút Egyesület, valamint a Soproni Borbarátnők klubja.
Nemrégiben megvalósult a Soproni Bor és Gasztronómia Házának megnyitása.
A program által megvalósításra javasolt projektek, fejlesztési lépések:

  • A Nyugat-Magyarországi Egyetem szellemi potenciálját kihasználva, a Vezetés-Szervezés Intézet, a Marketing Tanszék és a soproni Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola közreműködésével regionális szőlészeti-borászati innovációs és marketing központ kialakítása,
  • Közösségi feldolgozó üzem, valamint palackozó kialakítása, megfelelő európai szintű laboratóriumi háttérrel,
  • A nemzetközi és a magyarországi minta alapján a Soproni borvidék önkormányzatainak összefogása, szövetsége, a későbbiekben a nyugat-dunántúli borvidékek törvénybe foglalt településeinek szövetsége,
  • Képzési programok borkultúra és bormarketing témájában a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság (AMC):
Magyarország – a nyugat-európai mintát alapul véve – a kelet-európai országok közül elsőként és egyedül alakította ki 1996-ban, német szakmai és anyagi támogatással, a közösségi agrármarketing szervezetet, amely jelenleg 55 fővel, lineáris struktúrában működik. Az 1998-ban létrehozott marketingfőosztály keretein belül működnek a hagyományosan meglévő funkcionális nemzetközi és belföldi marketingosztályok. Létrejött a módszertani osztály, az EU-integrációs osztály és a védjegy iroda.
A hazai piac és a hazai áruk védelme minden kormánynak elengedhetetlenül fontos feladata. Így gondolta ezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is, amikor 1998-ban létrehozta a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet.
A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy olyan terméken szerepe, amelyet Magyarországon állítanak elő, élelmiszervizsgáló laboratóriumok rendszeresen ellenőriznek és minőségük kiemelkedő.
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy Magyarország első és egyetlen kiváló minőségű élelmiszert tanúsító védjegye.
A védjegyes termékeknek szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük, amelyet a nyugat-európai standard előírásokhoz és szabványokhoz igazítottak.
A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy célja a termékek magyar eredetének beazonosítása a piacon, kiváló minőségi termékek kiemelése az átlagos minőségű élelmiszerek köréből. Feladata a kedvező országimázs kialakítása, a hazai termelők védelme, a fogyasztói tájékoztatás és érdekvédelem alátámasztása, a közvetett minőségfejlesztés és az általános fogyasztási kultúra színvonalának emelése.
A szervezettel együttműködnek a kereskedelem-fejlesztésben érdekelt minisztériumok és intézmények, a Terméktanácsok, a Kamarák, a szakmai szövetségek, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és külföldi társszervezetek.
A társaság feladatai:

  • A közösségi marketing eszközeinek alkalmazásával a magyar agrártermékek kül- és belpiaci értékesítésének támogatása,
  • A magyar élelmiszer-gazdaságban a modern kereskedelem terjesztése, a marketing-szemlélet megerősítése,
  • Az ország agrárkínálatának formálása,
  • A magyar áruk exportképességének növelése, az országimázs folyamatos javítása,
  • A termelők, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése,
  • A térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása
  • Az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának elősegítése.

Az élelmiszerek piacának globalizálódása miatt a magyar mező- és élelmiszergazdaság is egyre jobban igényli ezt a fajta szolgáltatást. Az EU-hoz való csatlakozás megkívánja a nemzetközi exporttámogatásokat helyettesítő WTO-konform eszközrendszert, a közösségi marketing szervezetet és tevékenységet.
A szervezet feletti szakmai felügyeletet az Agrármarketing Bizottság elnöke, az FVM helyettes államtitkára, a tulajdonosi felügyeletet pedig a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megbízásából az FVM politikai államtitkára gyakorolja.

Az Agrármarketing Centrum KHT 1999 közepe óta működik a Nyugat-Magyarországi Régióban. Fennhatósága alá Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék tartoznak. Ez a térség rendkívül sokszínű mind földrajzilag, mind gazdaságilag, ezért az agrármarketing stratégia kialakításakor rengeteg tényezőt figyelembe kellett venni.
Tevékenysége kiterjed az élelmiszer-gazdaság szereplői számára nyújtott piackutatási, kiadvány, prospektus és filmkészítési, termék-specifikus, kiállítási szereplési lehetőségbiztosítási, szakmai konferencia-szervezési, üzletember-találkozószervezési, értékesítés-ösztönző akciók, kóstolók, magyar hetek szervezését takaró, oktatási, védjegyezési, adatbázis szolgáltatásokra is.
Elmondható, hogy az új évezred kezdetén a központilag rendelkezésre bocsátott keret az Agrármarketing Centrum működéséhez dinamikusan növekszik. Jelenleg az éves büdzsé 3,2 Mrd Ft, amelyből 25 millió Ft kerül felhasználásra a Nyugat-Dunántúlon.
Az AMC a központi programok, mint például belföldi és külföldi kiállítások szervezése és az eladásösztönzés eszközeinek kidolgozása, megvalósítás segélyezése mellett ágazati programokat is megvalósít, melyek évről-évre új központi téma köré épülnek fel. Ezek nagyságrendje és kiterjedése az adott év agrártámogatási rendszerétől függ.
A régióban a mezőgazdasági tevékenység fő ágazatai a szarvasmarha tenyésztés, a gyümölcstermesztés, melyben kiemelt helyet kap a Zala megyei intenzív almatermesztés, valamint a bogyós gyümölcstermesztés, első helyen a szőlővel. A fenti ágazatok közös vonása, hogy rendkívül magas a munkaigényük, a kapacitások viszont végesek, így a meglévő piacok keresleti jellegűek.
Külön említeném a dísznövénytermesztést mint stratégiai ágazatot, amely tevékenység 25%-a Nyugat-Dunántúlon folyik, az AMC gyámsága alatt.
A jövőben várhatóan a dísznövénytermesztés volumene tovább növekszik, mivel felvevőpiaca dinamikusan növekszik.
Az AMC működéséből származó újdonság az agro-turizmusnak központi stratégiai ágazatként történő kezelése, amelynek helyszínei lehetnek az Őrség, a Göcsej és a Szigetköz mesébe illő alvófalvai. Az agroturizmus tekintetében Nyugat-Dunántúl első helyen áll az országban.
Az AMC működése négy borvidéket segít: a Pannonhalmit, a Sopronit, a Somlóinak egy részét és a Balatonmellékit.
A szervezet ez évben már több borral kapcsolatos programot is megvalósított. Az idén ezen a területen programjaik vezérmotívuma az oktatás és az ismeretterjesztés volt.
A három megyében bormarketing tréningek kerültek megrendezésre, több alkalommal mutatkozott be az AMC különböző rendezvények kapcsán, mint például borút-ismertetők alkalmával. Mindezen rendezvényeket rendkívül sikeresnek értékelték, visszhangjuk kedvező volt.
Remélhetőleg folytatókra találnak, illetve növelik az ezeken résztvevő gazdák piacorientált vállalkozókedvét.
A közeljövőben, 2000. decemberében kerül megrendezésre Sopronban az Első Magyarországi Bormarketing Konferencia, amely - mint ezt elnevezése is mutatja - ezideig egyedülálló a magyar borkultúra történetében. Eddig még nem volt példa ilyen magas szinten szervezett, neves előadógárdával lebonyolított rendezvényre a borászat és a marketing kooperációját felölelő tárgykörben.
Az AMC partnerszervezete a bor területén a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács. Velük karöltve szeretne az Agrármarketing Centrum a 2001-es esztendőben egy Borászati Szakvásárt rendezni Sopronban, amely a borászati ágnak önálló megjelenési lehetőséget biztosítana. Ennek keretében a gazdák nem valamely nagy élelmiszeripari vásár során, egy szegmensként állíthatnak ki, hanem önállóan, teljes repertoárjukat felvonultatva. A vásár nemcsak a palackozott árukat mutatná be a vásárlóközönségnek, hanem azok elkészültének minden fázisát, a szürettől az asztaldíszítésig. A vásár marketingszempontból hatalmas lehetőségtárat jelent az eszközök alkalmazására, mivel kapcsolódó eseményként borversenyt, ismeretterjesztő, képző tréninget lehet szervezni, amely a vásárt sokkal érdekesebbé, mozgalmasabbá teszi mind a kiállítók, mind a szemlélők számára.
A jövő évben az Agrármarketing Centrum a kihasználatlan erőforrások felkutatására kívánja fektetni a hangsúlyt, és a szabad kapacitással és erővel rendelkező támogatókat kívánja összehozni a segítségre szoruló, illetve fejleszteni kívánó termelőkkel.
Az ilyen jellegű tevékenységhez a legmegfelelőbb fórum az AMC által meghonosított üzletember-találkozó, amelynek során a felek egymásra találnak.
Kiemelt cél még a régióban működő gazdasági ágazatok összefűződéseinek erősítése, összevont, közös rendezvények megszervezésével, mint például sajt- és borverseny.
A Soproni borvidéket érintő tervek között szerepel a Sopron-környéki gazdák bevonása országos programokba, amelyeken eddig nem igazán aktívan vettek részt, melynek egyértelmű oka a város és agglomerációjának nagyfokú Ausztria-orientációja.
Az AMC már korábban is nyújtott kiállítási lehetőséget a helybéli gazdáknak oly módon, hogy standokat, pavilonokat bérelt, ahol többen is kiállíthattak az AMC közösségi displayén. Ez nagy könnyítést jelent a termelőknek, mivel mind bel-, mind külföldön megismertethetik termékeiket úgy, hogy a kiállítás költségvonzatainak nagy részét az AMC állja.
Megállapítható, hogy a bor a közvélemény reakciói alapján favorit termék, köznyelvi kifejezéssel élve rendkívül felkapott. A bor értékesítésében, megjelenítésében sokkal egyszerűbb látványos eredményt felmutatni, mint más élelmiszeripari termékek esetében. A bor a média megjelenések tekintetében előkelő helyen áll és nagy presztízsű termék. Sajtóösszesítés alapján elmondható, hogy a borhirdetési felületek rendkívül nagy részarányt képviselnek, valamint a sajtótermékek nívójának emelkedésével egyre gyakoribbak a minőségi borhirdetések.

Közösségi Marketing:
Az élelmiszer-gazdaságban nem képes a marketingtevékenységet egy-egy vállalat ellátni, erre a feladatra társulniuk kell, vagy horizontális integrációt kell létrehozniuk. A közösségi marketing az állami és vállalati tevékenységek között helyezkedik el, ebből a felismerésből kiindulva vezették be a mezomarketing fogalmát, ami az agrármarketing sajátossága.
A közösségi marketing céljai az alábbiakban jelölhetők meg:

  • A ténylegesen meglévő pozitív vonások, a magyar jelleg hangsúlyozása, hogy ismét visszaállíthassuk élelmiszereink presztízsét itthon és külföldön. A magyar élelmiszerek kedvező megítélése a fogyasztók, forgalmazók és továbbfeldolgozók körében.
  • A termelők, kereskedők, exportőrök szakmai felkészítése,
  • A kereskedelem-technikai ismeretek fejlesztése, marketingismeretek oktatása,
  • Az EU-integráció érdekében szükséges programok végrehajtása.

A gazdaságpolitikai vezetés felismerte a szőlő- és borgazdaságban rejlő lehetőségeket és értékeket. 1991-ben kormánydöntés született a bormarketing-program beindításáról, mely elsősorban az exportértékesítést kívánta fokozni, de elfogadta, hogy a magyar borászat teljes megújulására van szükség.
Ma már országos vagy termőhelyi image jegyeit nem viselő termékekkel a világ borpiacán sikereket elérni nem lehet, ezért rendkívül nagyra kell értékelni a kollektív bormarketing-programnak azt a részét, mely lehetőséget biztosított a magyar bor, ezen belül pedig borvidékek arculatának kialakítására.
Feltétlenül indokolt hazai és külföldi kiállításokon, vásárokon való bemutatkozás és versenyek szervezése a jó hírnév biztosítása és javítása érdekében.
A közösségi marketing tevékenységgel kapcsolatban az AMC munkatársaitól megtudtam, hogy az eladás segítése kezdetben teljesen központilag finanszírozott.
A későbbiekben, a fejlődés mértékétől függő gyorsasággal és nagyságrendben az adott ország agráriuma, maguk a termelők is hozzájárulnak saját termékeik piacra kerülési lehetőségeinek javításához. Ennek egyik legszemléletesebb példája Ausztria, ahol minden egyes szarvasmarha, vagy egyéb termék után kvótát kell befizetni az Agrármarketing Alapba.
Az Agrármarketing törvény az előkészítési fázison már átesett, így hamarosan precízen szabályozottá válik a terület. Az érintettek véleménye szerint azonban a jelenlegi közeg nem megfelelő egy ilyen törvény életbeléptetéséhez, a működésben még nagy horderejű változtatások véghezvitelére van szükség.
Az AMC munkatársainak tapasztalataiból az a következtetés szűrhető le, hogy a támogatási tevékenységet megkönnyítő trend bontakozik ki napjainkban.
Ez abban mutatkozik meg, hogy az ingyenes rendezvények csillaga leáldozóban van, mivel azokat egyre nagyobb érdektelenség sújtja. Ezzel szemben a részvételi díjas, magas színvonalú rendezvények egyre több látogatót, kiállítót, résztvevőt vonzanak. Vagyis elmondható, hogy a kiállításokon, konferenciákon, bemutatókon való részvétel egyre inkább presztízskérdés lesz hazánkban. Ez kiemelten megmutatkozik a magas szintű szakmai hozzáértést követelő ágazatoknál, a minőségi terméket előállító gazdasági egységek körében és az olyan nagy hagyományokkal rendelkező tevékenységek esetében, mint a borászat.
Az elképzelések között szerepel a versenyek győzteseinek hosszabbtávú előnyökben részesítése. Az volna a cél, hogy a legjobb minőségű termékkel előrukkoló termelőket ne csak a pillanatnyi elismerés illesse meg, hanem üzleti sikerrel is párosuljon a minőségi termék jutalmazása. Több önkormányzattal előkészületeket tettek annak érdekében, hogy azok szervezetei szerződést kössenek egyes, a régióban működő termelő egységekkel azok termékeinek kizárólagos fogyasztásáról. Magyarul, ha a vállalat nyer egy versenyen, az önkormányzat vállalja, hogy fogyasztását kizárólag az adott gazdálkodó termékeiből fedezi.
A technológia fejlődése a marketingtevékenységet is előmozdítja. Ennek kapcsán a bortermelő gazdáknak egyre szélesebb körű lehetőségei nyílnak saját termékeik reklámozására, illetve azok és saját maguk megismertetésére. A papírmentes kommunikáció egyik korszakalkotó eszköze az Internet, ahol ma már a világ összes nagy bortermelőjét megtaláljuk, legyen az országos méretű vállalat, vagy családi vállalkozás. Érdekességképpen megjegyezném, hogy ma már az angol királynő is az Interneten adja le megrendelését egy francia bortermelő családnak.
Az Arthur D. Little tanácsadó cég tanulmányt készített a bor Interneten való kereskedelmének várható alakulásáról. Alapvetően két irányzat határozza meg ennek a piacnak a jövőjét. A bor a borkedvelők italából mindinkább életstílus-itallá, egyszerűbben presztízsitallá válik. Ez az irányzat jó alapot képez az Interneten való kereskedésre, a borból nemzetközileg elfogadott ital lehet.
Ugyanakkor az internet-borkereskedelem célcsoportja elsősorban a borhoz magas szinten értők, a borkedvelők elitje és azok, akik ezek közé akarnak tartozni. Mivel Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában a magasabb árszintű választék képviseli a forgalomnak majdnem a felét, a bor értékesítése a világhálón nagy fejlődés előtt állhat. A potenciális vásárlók a bort forgalmazó csomagküldő szolgálatok, illetve a szaküzletek vevőköréből jöhetnek.
Az elektronikus borkereskedelem ennek a fogyasztói csoportnak az egyes borfajtákról olyan részletes, magas szakmai szintű információt nyújthat, amit a boltban esetleg nem tud megkapni. Ezen kívül a választék bősége is az elektronikus kereskedelem mellett szól. Jelenleg az elektronikus borkereskedők még a stratégiák kialakításán fáradoznak.


Az elektronikus kereskedelem egy másik, most alakuló formája a bor nagykereskedelem, illetve a különleges borok árverése. Amerikában már létrejött egy ezzel foglalkozó cég, Németországban most alakul ez a piaci forma. Szakértők arra számítanak, hogy 5 év múlva az Internetre alapozott bor forgalmában a cégek közötti kereskedelem a kiskereskedelem volumenének öt-tízszerese lehet.
Folytatás a tanulmány második részében