Rovat: KultúrVáros
1998. április 14., kedd 00:00
|
Megjelent a Soproni Szemle
A kiadványt folyamatosan nyomon követő olvasóknak már az első pillanatban szembetűnhet az új forma - az eddig folyamatosan változó lapméret most szabályos B/5-ösre módosult, a borítón látható motívumok és betűk elegáns hatást kölcsönöznek a folyóiratnak és konzekvensen vonulnak végig a lapon - az új, minőségi borítópapír pedig esztétikailag és tapintásra is kellemes összhatást nyújt. A tartalomban is tapasztalhatók változások. Az 1998. évi első számban öt téma köré csoportosulnak az írások. A Beköszö ntő a még tavaly év végén megalakult szerkesztőség terveit vázolja. Az új szerkesztési alapelvek szerint minden szám egy-egy gondolat köré csoportosul majd. A kötetben megjelenő cikkeket most a "Sopron és a külvilág" téma fogja össze, és ez a címe az első nagy tartalmi egységnek is. Bariska István Sopron a kőszegi források tükrében a 14-17. században című írása bemutatja, "hogy Sopron milyen vezető szerepet töltött be a Rábától északnyugatra eső városok, mezővárosok és települések történetében mind jogi, mind gazdaségtörténeti szempontból. De világossá teszi azt is, hogy mennyire kiszolgáltatott lett a rendi állam haszonélvezőinek, a Zsigmond- és Jagelló-kori nemesi elitnek". Martha Keil tanulmánya, "Hitközségek a határ mentén: a bécsújhelyi és a soproni zsidóság kapcsolata a késő-középkorban" - Sopron és Bécsújhely kereskedelmi, vallási kapcsolatát taglalja. Az olvasó megtudhatja, hogy miért vált a két város viszályán ak központi témájává a szőlők után fizetendő illeték, milyen szerepet töltöttek be bécsújhelyi pénzkölcsönzők a magyar nemesek életében és hogyan bővítették ki kapcsolataikat a középkori Magyarországon. Befejező részéhez érkezett Lovas Gyulának a "A Fertővidéki HÉV (1897-1997)"-ről írt cikke. Gazdag és érdekes képanyaggal, térképpel mutatja be, hogy hogyan építették majd bontották el a Fertővidéki Vasút egyes sínszakaszait, mekkora károkat szenved ett a világháborúk idején, milyen vonatok, személykocsik közlekedtek az egyes vonalakon, hogyan alakult ki az átalunk is jól ismert Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és az osztrák részen az ÖBB (Österreichische Bundesbahnen). Érdekes olvasmány a Szemle Műhely rovatában Boronkai Szabolcs Sopron 19. századi német nyelvű irodalmi életéből Dóczy Lajos (1845-1919) című írása. A szerző több példán keresztül mutatja be, hogy a soproni születésű Dóczy mesterien fordított szövegeket németről magyarra és fordítva, és kiválóan ültette át német nyelvre a nagy magyar költők (pl. Arany János, Petőfi Sándor) legszebb verseit. Polgár Tamás a Soproni Levéltár könyvtárának hosszú ideig polcok mélyén porosodó hírlapegyütteséről ad tájékoztatást az "Újonnan előkerült reformkori kiadványok a Soproni Levéltárban" című cikkében. Szó esik arról, hogy hogyan kerültek az általa em lített kiadványok a Levéltárba, és milyen szerepet töltöttek be a korai magyar hírlapok a kultúra továbbításában, terjesztésében. A Sopron kulturális élete fejezetcímmel ellátott rész öt rövidebb írást tartalmaz. Kubinszky Mihály a Soproni Városszépítő Egyesület 1997. évi tevékenységéről ad tájékoztatást, Jávor Anna közli a Dorffmaister-kiállításon elhangzott me gnyitóbeszéd anyagát. Szopori Nagy Lajos és Morvai Gyula Giczy Jánosról és győri kiállításáról ír méltató szavakat a Győri Városi Levéltárban elhangzottak kapcsán. Baranyai Lenke pedig Machatsek Lúcia életébe ad bepillantást, aki taná rként - és egy ideig önkéntes ápolónőként - működve alapítványa révén segíteni kívánt a rászoruló diákokon, tanárokon és időseken. Két soproni személyiség élete elevenedik meg néhány oldalon a Megemlékezések rovatban. Arszin Miklós Vécsei Vilmos műugróra, míg Szita Szabolcs a hazai idegenforgalom kiemelkedő szakemberére Fábján Lajosra emlékezik. A Soproni könyvespolc fejezet zárja a Szemlét. Dávidházy Istán "Magyarok maradtunk" című írásában a soproni népszavazás 75. évfordulójára kiadott kötetet elemzi, pontosítja. Csaknem húsz oldalon keresztül követhetjük nyomon a Mastalírné Z ádor Márta által összegyűjtött Sopron 1996. évre vonatkozó bibliográfiáját. A Szemle első számát Szende Katalin "Két város a Dunántúlon" című írása zárja. Összefoglalva, a Soproni Szemle idei első kiadványa színes, változatos témákat dolgoz fel, így méltán tarthat számot az érdeklődésre. Go-Ga |