CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

1998. július 10., péntek 00:00


Nurziai Szent Benedek

Dr.Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Szent Benedek napján


Nurziai Szent Benedek 480 körül született Nurziában, ma a kisvárost Norcia-nak nevezik és Olaszországban található. Módos szülei gyermeküket Rómába küldik, hogy ott a tudományokban jártasságot szerezzen. Az erkölcseiben még mindig pogány Róma szorongással tölti el a fiatal Benedeket, ezért, igazában véve elmenekül Rómából és remete lesz. Remete, hogy egész életét Krisztusnak szentelhesse. Találkozik egy idősebb szerzetessel, Romanussal, ő vezeti be a szerzetesi életformába.
Benedek Rómától keletre, Subiacoban él teljes magányában. A szigorú életű remetét a környéken élő nép, majd szerzetesek is tisztelni kezdik. A közeli Vico város szerzetesei felkérik, legyen az apátjuk! Fájdalmas kudarccal ér véget ez az epizód életében, ezért visszatér a magányba, de a körülötte gyülekező tanítványok ismét arra indítják, hogy vállalja a közös életet. Ebben a benső vívódásában érlelődik meg benne az a gondolat, hogy a közösségi élet csak szabály, regula segítségével valósítható meg. Később tanítványaival Subiacóból Montecassinóba megy, ahol az egykori pogány szentély köveiből templomot és monostort építenek Keresztelő Szent János és Szent Márton tiszteletére. Benedek életútja itt, Montecassinón teljesedik ki. Az evangélium szellemében vezeti a rá bízott szerzeteseket, megírja számukra Reguláját, ami immár több, mint 1500 esztendeje sok kereszténynek - férfiaknak és nőknek - lelki vezetője. 547. március 21-én hal meg szerzetesfiai között. Montecassinón van eltemetve. Ünnepe a tavaszi ünnep, március 21., de mivel ez mindig a nagyböjti, a húsvéti előkészületi időbe esik, ezért az Egyház áttette július 11-ére, és ez a július 11-i ünnep tekintendő Szent Benedeknek, Európa patrónusának, Nyugat védőszentjének fő ünnepeként.

Néhány gondolat Szent Benedek Regulájáról. A Regula kicsike, jelentéktelennek tűnő könyv, mégis 73 fejezetből áll. A Prológus, a bevezető minden témát érint, amit a 73. fejezetben külön-külön tárgyal majd a Regula. "Az engedelmességben Krisztusnak szolgálva, az evangélium vezetésével járjuk az élet útját", mondja Benedek. S ahol ezt az utat járjuk, ahol erre fölkészülhetünk, az a monostor, ami nem más, mint az Úr szolgálatának iskolája. Az első fejezet kritikát mond a kortárs szerzetességről, a második fejezettől kezdődően pedig a monostor életére vonatkozó fontos kérdésekhez ad elvi és gyakorlati útmutatást. Beszél a monostor vezetéséről, a testvérek közösségéről, a testvérek egymás közötti kapcsolatairól, a lelki élet művészetének eszközeiről, a legfontosabb közösségi erényekről -ezek az engedelmesség és az alázatosság -, továbbá a munkáról. Az utolsó fejezetben összegző ajánlást kapunk arról, hogy a szerzeteseknek milyen könyveket kell ismerniök. Megadja számukra a lelki élet alapvetését. A Regula sok ismert forrást felhasznál, mégis egyéni műve Benedeknek. A szerzetes atya biztos kézzel válogat a szerzetesi hagyomány építőköveiből. Az Úr szolgálata iskolájának felállításával Benedek keretet teremtett az Istenkereső keresztény élet számára. E könyvecskében csodálatos egyensúlyban van tekintély és testvériség, erő és szelídség, az emberi méltóság tisztelete és az alázatos engedelmesség, az imádság és a munka szeretete. Minden magyarázatnál sokkal többet mond az, hogyha magát a Regulát idézzük! A Regula 72.fejezete. "A jó buzgóságnak meg kell lennie a szerzetesekben! Amint van keserűségből fakadó rossz buzgóság, amely elszakít Istentől és a pokolra vezet, úgy van jó buzgóság is, amely a vétkektől választ el és Istenhez, és az örök életre vezet. Ezt a buzgóságot tehát a legizzóbb szeretettel gyakorolják a szerzetesek, azaz, egymást a tiszteletadásban előzzék meg! Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el! Egymásnak versengve engedelmeskedjenek! Senki se kövesse azt, amit a maga számára hasznosnak ítél, hanem ami másnak az! Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék! Istent szeretve féljék! Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék! Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek, aki bennünket mindnyájunkat az örök életre vezessen!" Ezt a Regulát , mint már említettem, 1500 éve számos kolostorban, férfiak és nők egyaránt követik. Ma ugyanígy van.. Magyarországon 996. óta vannak bencések Pannonhalmán. Aztán a történelem folyamán számos más kolostorban is. Ma a Magyar Bencés Kongregáció szerzetesei Pannonhalmán, Győrött, Tihanyban, a területi egyházmegye egyházközségeiben, Sao Paoloban és az Unterwald-i házunkban élnek. Rendünk jelszavaként szokták említeni: "Ora et labora!", "Imádkozzál és dolgozzál!". A szerzetes első feladata, hivatása, hogy Istent kereső ember, Isten embere legyen! Az Istenkeresés elsődleges helye és lehetősége az imádság, a közös imádság. Emellett számos munkaterületen próbálunk embertársaink, testvéreink szolgálatára lenni. A magyar hagyományoknak megfelelően hangsúlyos és legfontosabb munkánk a fiatalok oktatói-nevelői munkája, amelyet Pannonhalmán és Győrött a gimnáziumokban és a nevelőotthonainkban végzünk. Ezen kívül a lelkipásztori munka, de a rendtársaknak szabad lehetősége van a tudományos munkára és más, olyan lelkipásztori, lelki munkára, amely az egész közösséget építi. Tanító és nevelő munkánk során természetesen nem zárkózunk el az új kor kihívásai elől sem. A tegnap felől érkező, a mában végzendő, és a holnapot előkészítő feladatok vállalásával kívánja a holnap magyarságát és a 2000 éves Egyházat szolgálni közösségünk. Rendünk fiataljait és iskolánk diákjait nyitottságra nevelni nyitottságot követel minden oktatótól, nevelőtől is. Olyan nyitottságra próbálunk nevelni, mely értékeli és megbecsüli a másik tisztes, lelkiismeretes munkáját, személyiségét. Olyan nyitottságot, mely a valóban gondolkodó, a jobbért, szebbért, igazabbért munkálkodó embert tartja mindig szem előtt. Számunkra ez a humánum, ez Krisztus tanítása is. Ez magyarságunk és európaiságunk.Ez építheti a jövőt . (A Panoráma Rádióban 12-én 11.15-kor hallgatható beszédet leírta DI.)