|
Segítség Erdélynek
A Soproni Erdélyi Kör Óradnán járt
Segítség
Erdélynek
Óradnán jártunk
A Soproni Erdélyi Kör az óradnai Katolikus Plébánia,
nevezetesen Pál Vilmos Barna lelkész áprilisi felhívására kirándulást
tervezett Óradnára az ottani Magyar Ház megvalósításának megsegítése
érdekében.
A Magyar Ház megépítése azért vetődött fel, mert az óradnai
magyarok a román környezetben nagyrészt elrománosodtak, anyanyelvük
ápolása nélkül beolvadnának a román nyelvű többségbe. A helyi plébános
arra kért bennünket, hogy elképzelését anyagilag is támogassuk, de
leginkább a személyes ismeretség, a kapcsolat létrehozása révén a
község magyar lakosaiban erősődjék a magyar öntudat.
Nagyvárad érintésével Belényes felé vettük az utunk. Itt
megtekintettük az 1975-ben feltárt Medve-barlangot, amely az Aggteleki
Cseppkőbarlanghoz hasonlóan rendkívül szép, csodálatos képződményei
vannak. A Gyalui-havasok szerpentines útjain végighaladva értük el a
Tordai hasadékot. Tordaszentlászlói szállásunk, finom vacsora és majd
kiadós reggeli után tovább utaztunk Kolozsvárra, ahol mintegy három
órai idegenvezetői kísérettel bejártuk Erdély fővárosának legszebb
utcáit, fontosabb emlékhelyeit. Innen haladtunk tovább Dés és Naszód
érintésével Óradna felé. A község főterén Pál Vilmos Barna, a helyi
plébános és magyarok sokasága várt bennünket, ünnepélyesen virággal.A
szállásunkról, ellátásunkról a helyi magyarság gondoskodott.
Másnap 11 órakor ünnepélyes misén vett részt az egész csoport, a
pap a prédikációját magyarul és románul is elmondta, majd a mise a
magyar himnusszal fejeződött be. Ezután bemutatták az épülő, már fedél
alatt álló, 2 emeletes Magyar Házat, amelynek továbbépítéséhez
átadtunk 90.000 Ft-ot, azzal az igérettel, hogy azt még néhány ezerrel
kiegészítjük hazaérkezésünk után. Délután Radnaborbereken áthaladva
csodálhattuk a radnai havasok karcsú fenyveseit. Az esti
összejövetelen a helyi magyar tanítónők és óvónők irányításával lányok
és fiúk magyar népviseletben népdalokat, magyar nótákat énekeltek és
táncoltak. A gyerekek, bár magyarul nemigen tudnak beszélni, az
énekeket hibátlan kiejtéssel eldalolták. Az idősebbek elfogadhatóan
társalogtak magyarul, a fiatalabbak már nehezebben, a gyerekek inkább
csak értik a magyar szót, de beszélni már nem mernek. Az idősebbek meg
is jegyezték, hogy ma és holnap délelőtt még magyarul beszélnek, de
később már egyre inkább csak románul.
A késő esti órákban népdaloktól hangos étteremben, már mindenki
énekelt: a helyiek intonálták a legtöbb dalt, s ezeket a fiatalok is
mind ismerték.
Búcsúzásul mindnyájan közösen elénekeltük a Székely és a Magyar
Himnuszt.
Jereb Ottó beszámolója
Megjegyzésként szeretnénk hozzáfűzni a beszámolóhoz, hogy a
Soproni Erdélyi Kör az óradnai Magyar Ház részére magyar nyelvű
könyveket gyűjt: gyerekkönyveket, ifjúsági regényeket, szépirodalmi
műveket, amelyeket a Várkerület 19. sz. alatti székházban lehet
leadni.
- Tóth Éva -
|