CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

2000. október 22., vasárnap 00:00


A szemlélődőhöz mindvégig a magányosság érzése társul.

Renate Bühr képzőművész tárlata a Festőteremben

A szemlélődőhöz mindvégig a magányosság érzése társul
Renate Bühr képzőművész tárlata a Festőteremben

Renate Bühr, a németországi Kemptemben, Sopron testvérvárosában élő művész kiállítását Tengerdi Antal alpolgármester nyitotta meg a soproni Festőteremben.
Renate Bühr alkotásaiban a táj és az őt körülvevő tárgyi világ jelenik meg.
Alkalmazott technika a kollázs: kartonpapír, újságpapír, textília, korom, hamu és homok felhasználásával plasztikus felületeket hoz létre.


A képek felülete többszörösen tagolt. A különböző telítettségű és tónusú - ám egymással mégis tökéletesen harmonizáló - színek általi tagozódást csak fokozza a különböző anyagok textúraértékeinek különbözősége, ami szintén a térviszonyok kifejezésének eszközévé válik.
Az apró tájelemek kontrasztos megjelenése konkrét utalás a - még az absztrakción inneni - valóságra. Művészi alapállását tekintve konkrét élményvilága - az egymásba hajló dombhátak, a szántók, barázdák kígyózó vonalvezetése az ég és föld horizonton történő találkozása - mind átélt tapasztalatok.

Feltehetjük a kérdést, hogy amit látunk, az tájfestészet-e?
Amennyiben tájélmény ihlette, Renate Bühr alkotásai tájfestészetnek is nevezhetők. Ezek azonban a fizikai valóságból kiemelt tájképek, amelyek a háromdimenziós ábrázolástechnika mellőzésével, a színek relatív értékét és kölcsönhatását kiaknázva, érzelmi telítettségben gazdagok.


A látszólagos rendetlenség mögött szervesen felépített mértani rend és logikus vonalvezetés rejlik. Így egy-egy alkotáson belül sajátos felületi ritmusok alakulnak ki, amelyek mintegy rezonálnak a színharmóniákkal is: innen a képek sugározta nyugodtság.
A fénnyel telített nyári képek túlfűtött színeit az imitt-amott felbukkanó sötét foltok - anélkül, hogy semlegesítenék - egyensúlyozzák, a kék-szürke tájak végtelen nyugalmába pedig a vörösek visznek egy kevés életet.
Élet, nyomaiban, jelzések szintjén a képekben felbukkan ugyan, ám egyébként a szemlélődőhöz mindvégig a magányosság érzése társul. Renate Bühr tájai - a háztetők és szántók ellenére - néptelenek, és üzenetüket nem érezzük személyre szólónak, mintha nekünk, a szemlélőknek nem lenne bennük helyünk.
Visszafogottabb színvilágú képeire szintén - talán ez a távolságtartásból eredő - nyugalom jellemző.
Renate Bühr kiállítása november 4-ig, naponta 10-18 óra között látható a soproni Festőteremben.