CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

1999. december 05., vasárnap 00:00


-Azt te csak gondolod...

Életem - nem elolvasható

"- Azt te csak gondolod..."
Életem - nem elolvasható


Senkit meg ne tévesszen! Ez a látogató ajándéka, nem kiállítási tárgy, de a legszebb "mű" közel és távol.
A Smith Kline-Beecham cég vállalja a kiállítás elleni szérum legyártását és reklámozását.

A kritikusnak is bele kell nyugodnia: vannak események, melyekről az igazság is már kevés, mert létükkel is már maradandót ártottak. Ilyen a Lábasházban december 5-én Kovalovszky Márta (Széchenyi-díjas) művészettörténész által megnyitott anyag is. A cím igaz: "Meglepetés olvasóink részére". Művészkönyvek, meglepetés. Két szó: az első már egy hazug összevonás, hiszen magukat művésznek nevezők által a 'könyv' szó kiváltotta assziociációk tárgyiasulását adták ingyen (még szerencse) a székesfehérvári Szent István Király Múzeumnak és az - az influenzához hasonló effektivitással és annak kedvező időben - terjeszti szorgalmasan a kórt.
Avantgardnak sem nevezhető igazán a kiállítás, hiszen pont az avantage, az előremutató jelleg hiányzik belőle (Vigyázat! A szó hasznot is jelent!) . Van helyette botránkoztatás és primitivitás, karikatúra és egy darab dakszli (bocsánat, ez utóbbi csak jelen volt a megnyitón, de jó ízlésű lévén már a második mondatnál erős vonítással jelezte, hogy ingere támadt a látványtól - és ő egyedül a teremből, kimenekült mindenki előtt.
Mi van a teremben?
Van egy pár kesztyű (kivel kell kesztyűs kézzel bánni, hogy a múzeum csöppnyi pénzét, mely az én pénzem is, ilyen marhaságokra költi?) Van smirgli (csiszolópapír). Jelentése: van mit csiszolni azokon, akik egy hónapra fűtik az ízléstelenségek terét.
Van néhány közvetett és közvetlen utalás a tárgyakon keresztül a könyv gyűjtő, alaki, index, folyamati funkciójára - izoláltan és kiemelve, melyre csak az képes, aki átlátni nem tudja a gyakorlati megtapasztalás útján a könyv valódiságát. A néhány szellemes és "minimál mondanivalójú" darab kiemelését csak a turkálóban jártas látogatóknak ajánljuk.
A kiállításon a legértelmesebb darab (ilyent csináltak a kurucdombi elsőosztályos gyerekek egy nyomdai látogatás után) az a hajtogatott ív, ami a nyomdai folyamatra utal. (Előbbiek ugyancsak ingyen és nagy számban vállalják sorozatban legyártását, ha a múzeumot nem zavarja az a néhány szép gyerekrajz, mely illusztrációként rákerül.)
Adós vagyok még a címmel: Egy körbeláncolt könyv alakú tárgyon látható cikkem főcíme. A felette látható megjegyzés önkéntelenül kívánkozik ide: van-e nyitottabb könyv, mint az a sok kis "szellemi láncos", amit kiállítanak?
A karácsonyi izgalmakat egy agyvérzéssel megfejelendő a kiállítóterem nagy ívben elkerülését ajánljuk mindenkinek, aki nem akarja magát porcelánnak érezni egy elefántboltban.
A tárlat legszebb darabja mindenképpen az a lavór, mondókás törülköző és egy melléje kitett igazi szappan-könyv, mellyel talán e kiállítás szervezője, helyet adója moshatja kezét. Persze lehet, hogy ez eszébe sem jut, hiszen honnan ismerhetné az a Könyvet, a valódit, ahonnan ez a mondat szállóigévé lett, aki ilyent képes - mindenki kárára - elkövetni?


- DI -