CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: KultúrVáros

1999. szeptember 20., hétfő 00:00


Mi lesz a folytatás?

II. Soproni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor

Mi lesz a folytatás?
II. Soproni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor

Sopron képzőművészeti életének történetében hagyományai vannak a művésztelepeknek. Elsősorban azokra az 1930-tól évi rendszerességgel ismétlődő alkalmakra gondolhatunk, amelyek az 1850-től működő Steinacker Károly festőművész kezdeményezésével működő vasárnapi rajziskola és az 1897-ben alapított Képzőművészeti kör hagyományaira épültek. A soproni Nyári Művésztelepen olyan tehetséges fiatalok is megfordultak, akik a későbbiekben a soproni képzőművészeti élet meghatározó egyéniségeivé váltak.
A Soproni Képzőművészeti Társaság - az említett Képzőművészeti Kör utódjaként - ezen hagyományok felelevenítését tűzte ki céljául, amikor 1998-ban először szervezte meg az I. Soproni Barokk Képzőművészeti Alkotótábort.
Fejér Zoltán festőművészt, a Soproni Képzőművészeti Társaság alelnökét, a tábor művészeti vezetőjét és Keresztény Richárdot a SKT titkárát először az előzményekről kérdezem.
Keresztény Richárd: A több mint száz éves múlttal rendelkező, negyvenhét fős Képzőművészeti Társaságnak több olyan, nyáron szabadidővel rendelkező művész-tanár tagja is van, akik részvevőként, vagy akár szervezőként más képzőművészeti táborokban már részvettek. Az ő igényük találkozott a nagy hagyományú soproni művésztelepek felelevenítésének gondolatával. Társaságunknak több külföldi csoporttal kialakult gyümölcsöző együttműködése is az együttlétre, a közös alkotásra ösztönzött.


Fejér Zoltán: Előzetesen Bécs, Graz, Pozsony és Bamberg városainak képzőművészeti csoportjaival már szerveztünk közös kiállítást. Sopron, a nagy múltú kultúrváros földrajzi elhelyezkedését tekintve is a bennünket körülvevő országok művészeinek széles lehetőségeket nyújt a kapcsolatteremtésre.
-Kik voltak a tábor részvevői és milyen programban volt részük?
Keresztény Richárd: Az idén Grazból tizenhárom művész, Bécsből tizenegy, Németországból hat, Szlovákiából egy művész vett részt a tíz sopronival együtt a tábor alkotómunkájában. A rendszeres alkotómunka mellett sor került városnézésre és természetesen kiállítások látogatására is: az Országos Érembiennálé, a Horváth és Lukács Galéria, Giczy János kiállítása a Festőteremben. Színházi előadás és hangverseny is szerepelt a programban.
Míg a tavaly Sopron adottságára, kultúrájára és történelmi múltjára való tekintettel a barokk jegyében hirdettük meg táborunkat, idén a tábor mottója "természetközelben" volt. Ehhez igazodva több olyan programot iktattunk be, - bejárva Sopron környékét - amely során a természeti környezetből meríthették a részvevők az ihletést. A tábor záró kiállításán így jelentek meg az alkotásokban a Fertő-tavi tájak mellett, görbehalmi kertrészlet, a fertőrákosi kőfejtő, a Patkó-Panzió lovai.
Fejér Zoltán: A tábor célját és feladatát abban határoztuk meg, hogy megismertetjük a részvevőkkel városunk gazdag kultúráját a római kortól napjainkig. A barokk kor ezen belül - már csak a műemlékek sokasága miatt is - hansúlyozottabban előnyben részesült. A jó hangulatú és oldott légkörű tábor az egymás megismerésén és a baráti kapcsolatok kiszélesítésén túl a város értékes kultúrájának különböző formáit (zene, gasztronómia, sport) is megismertette a társasággal.


A tábor művészeti munkáját értékelve elmondhatom, hogy az alkotók a szobrászattól, a festészeten keresztül az iparművészetig, minden formátumú művészettel kapcsolatba kerültek. Az egymással történő tapasztalatcserén keresztül és az együttalkotás örömével együtt, végeredményben új, friss élményeken keresztül tudták önmagukat megvalósítani. Az alkotótábor azért rendhagyóan teljes, mert a különböző lehetőségek által a többi művészeti ággal is kapcsolatot tudtunk teremteni és ezek a művészeti élmények a műalkotásokban pregnánsan tükröződtek. A tábor végeredménye, művészeti termése új technikákban, új szemléleteken keresztül, rendkívül változatos módon jelenítette meg az alkotók benyomásait.
-Manapság köztudott, hogy a kultúrára nemigen jut pénz. Kik segítették a tábor létrejöttét?
Keresztény Richárd: Elsősorban a soproni önkormányzattól pályázat útján kapott támogatást szeretném kiemelni, Támogatóink között volt a Soproni Sörgyár Rt., a nagycenki Horváth és Lukács Galéria, a Pro Kultúra Kht. A tábor sikerességét a Soproni Képzőművészeti Társaság azon tagjainak is köszönöm, akik önzetlen munkájukkal ehhez hozzájárultak.
-Az alkotótábor 1998-ban hagyományteremtő szándékkal indult. Mi lesz a folytatás?
Fejér Zoltán: 1998-ban, a barokk építészet és kultúra nevezetességeivel ismertettük meg vendégeinket. 1999-ben a környék természeti szépségeinek és kultúrájának művészeti lehetőségeit mutattuk be. A 2000. évben az ember kerül a középpontba: a gazdag kultúrát szerető polgár lelkiségét és teremtő képességét próbáljuk megragadni. Ugyanakkor a tábor művészeti színvonalának emelése érdekében tervezzük tematikusabb kurzusok indítását is, amelyek során ki-ki a maga képességeit, tehetségét külön is fejlesztheti.
Összegezésül a tábor sikeresnek mondható. Ezt bizonyítja, hogy egyre nagyobb létszámban jelentkeznek a részvevők. Érdekességként megemlítem, hogy a két osztrák csoport - a grazi és a bécsi mirajtunk keresztül talált egymásra; a Bécsi Ünnepi Hetek keretében rendezett tárlaton a graziak több, soproni vagy Sopron környéki képpel szerepeltek…
A soproni művészeti tábor nagymértékben népszerűsíti városunkat, sőt a részvevők és környezetük Magyarországról alkotott véleményét is kedvező módon befolyásolja.



szöveg és fotó- Tóth Éva -