Tavasz a télben
Dakó Judit kiállítása a Plaza Galériában
Tavasz a télben
Dakó Judit kiállítása a Plaza Galériában
Iparművészet, kisplasztika, üvegkompozíció, grafika, festészet
azonos időpontban, azonos helyen - és ami
még különlegesebb - egyazon alkotótól.
Az elsősorban keramikusként ismert és elismert Dakó Judit
iparművészeti jellegű, elsődlegesen használati
funkcióval - az agyagművesség gyökereitől kezdődően kialakult
klasszikus formákkal - megalkotott tárgyai
harmóniát és kiegyensúlyozottságot hordoznak. A pontok, vonalak
egyenletes ritmusából alkotott díszítő
motívumrendszer, más esetben a foltok véletlenszerűnek tűnő - ám
arányaiban pontosan megtervezett -
rendszere a vázák, edények, kancsók tökéletesen szabályos és
szimmetrikus vonalvezetésének szolgálatában
állnak.
Bonyolultabb, formabontó megoldásaiban a dekorációs megoldások -
applikációk, csavarások - szintén
plasztikusan követik a klasszikus alapformákat. A geometrikus alakok
továbbgondolása eredeti
megfogalmazásban teszi dinamikussá a lágy alapformákat, úgy, hogy
azzal az összhatás harmóniáját nem
roncsolja szét.
Dakó Judit használati tárgyaira az egyszerűség, a kiegyensúlyozott
szín- és formavilág adta elegancia jellemző.
Ezért adott felületen belül nem - vagy nagyon átgondoltan -
jelentkezik formavariáció színkombinációval együtt.
Az esztétikai élményen-értéken túl a használati funkció elsődlegessége
az, amely az iparművész-keramikust
előbb-utóbb a figuratív ábrázolás irányába sodorja. Kisplasztikáiban
Dakó Judit konkrétabban és még
egyértelműbben fogalmazza meg azokat az önmagukon túl mutató
jelenségeket, amelyek a tárgyi világ stilizált
ábrázolásához vezetik. Ezekbe az alkotásaiba a kövek, fák, gyökerek,
növények formautánzásai szervesen
épülnek be. A művész életeleme az öröm. Alkotásaiból árad az életöröm,
a világra való őszinte rácsodálkozás
és a szabad szárnyalás élménye. Dakó kisplasztikái nem vágyódásban,
nem vívódásban, és egyáltalán nem
szenvedésben születnek. Ezek mind-mind agyagba formázott, tűzben
égetett élet-igenlések; egy szögletes,
kényelmetlenül kubista világban érintésre biztató, tenyérbe simuló
domború, időtlenül rusztikus felületek.
A kézbe vehető - és ezáltal teljesen birtokolható - tárgyakhoz képest
sejtelmesebb világot jelenítenek meg az
üvegkompozíciók. A szúrós üvegtörmelék, vagy a kidobásra ítélt, üres
palack "átgyúrása", az adott - vagy vélt
- nagy életigazságok átfogalmazásának lehetőségét hordozzák. Üzenik:
nincs e világban olyan véglegesnek
mondható késztermék - állapot -, amely nem alakítható. Dakó Judit
üvegkompozícióinak - akár csak az életnek -
éltető eleme a fény. Az a fény, amely áthatja azokat, amelyet
visszatükröznek; a fény, legyen az természetes
vagy mesterséges, mindenképp organikus komponense a műnek.
Dakó Judit sokoldalúságát bizonyítják kiállított grafikai, festészeti
munkái. A természetből merített vizuális
tapasztalatok lenyomataiként jelennek meg az Erzsébet-kert fái, a
soproni utcarészletek. Az új technika adta
esztétikai kifejezésformák új tartalmakkal bővítik Dakó munkásságát. A
rajzfelületen rögzített élményei ugyanazt
a tapasztalás és (újra)alkotás adta örömét sugározzák, amelynek fő
jellemzője a természetesség és az
őszinteség.
szöveg és fotó Tóth
Éva
|