|
Műveikkel még találkozik a művészetkedvelő közönség Boros Edit és Nemes Péter a Plaza Galériában
Boros Edit és Nemes Péter a Plaza Galériában A Plaza Galéria adottságainak ismeretében, a látogató önkéntelenül elgondolkozik azon, hogy miért lehet szükséges közös tárlat rendezése. Hiszen a mini-galéria hasznos falfelületét bármely alkotónak könnyű átlagos méretű képekkel megtölteni.  A közös kiállítás - jobb esetben - valamilyen közös eszme, gondolatiság meglétét feltételezi. Ezek keresésével eleve elvárások vagy éppen előítéletek szegődnek még a legjobb szándékú, amúgy kizárólag vizuális élményeket keresők gondolataihoz is. Amennyiben az egymással közösséget vállalók művei bármilyen módon - akár komplementaritásukban - összecsengenek, a közös vonás megfogalmazása legtöbbször szükségtelenné válik, amennyiben az értelmezhetőség fölé az esztétikum emelkedik. Boros Edit és Nemes Péter esetében különleges hangulat telepszik a kiállításra. Furcsa kettőséget árasztanak a művek, ám mégis azonos hullámhosszon.  Boros Edit különböző technikákban való jártassága figyelemreméltó. A hagyományos grafikai megoldások mellett alkotásai között bőrre, üveglapra készült szitanyomat, fa- és linóleummetszet, valamint rézkarc is megtalálható.  Aranyketrec című szitanyomatainak sorozatában, amelyek Benedek István regénye nyomán születtek, szellemileg sérült - tudathasadásos - a világtól elzárt, ám mégis zavarosan megkettőzött "portrék" az értetlenség és magány közvetítői. A lenyomatok színeinek visszafogottságával egyidejűleg az amorf fejformákat a kommunikációs zavartól felgyülemlett energiák feszítik. A szitalenyomatok a regény alaphangulatát tükrözik, egységességüknek ez a titka. Összességében Boros Edit munkái az egyéni megfogalmazás igényességével az elszánt, és már határozott irányba mutató útkeresés időszakára vallanak. A szobrászként bemutatott Nemes Péter három szoborral, ám annál több fotóval van jelen a tárlaton. Színek, formák, fények játéka jellemzi többnyire lírai hangulatú művészi fotóit. Kiváló kompozíciós készsége, amely a bemutatott alkotásokat jellemzi, minden bizonnyal plasztikai alkotásain is visszaköszön. Két figyelemre méltó alkotása közül A fészek - töviskoszorú fészek belsejében kőmadár - szimbolikájában, míg a Harangozó című technikai megoldásában nagyszerű.  Több kisplasztika - nyilván több helyigénnyel - átfogóbb képet adhatott volna Nemes Péterről, a szobrászról. A fészek című szoborról fotó is készült, így a közös téma két különböző műfajban való - egyébként sikeres - feldolgozásának lehetünk tanúi. A Plaza-beli kiállítás láttán biztosak lehetünk abban, hogy Boros Edit és Nemes Péter műveivel még találkozik majd a művészetkedvelő közönség. |