|
miniatúrái semmiképp sem kicsinyített grafikák Bartha Árpád brassói művész 99 miniatúrája az Erdélyi Házban
Bartha Árpád még marosvásárhelyi diákként fedezte fel a Teleki-téka felbecsülhetetlen értékű könyveit forgatva a középkori kézírásos kódexek miniatúráit. Az aprólékos kidolgozásban érvényre jutó magas fokú mesterségbeli tudás és a méret adta gondolatsűrítés meghatározólag hatottak későbbi művészetére.
 Már kiforrott művészként, a grafikai szakmai tudás teljes birtokában, a nyolcvanas évek közepén tért vissza a kis méretű alkotásokhoz. Ő maga sorozatát zsebművészetnek nevezi. Egyrészt az alkotások "zsebben elférnek", másrészt "zsebből" megfizethető egyedi és eredeti alkotások. Így Bartha Árpád a művészeti élményszerzést az azt kiváltó művészeti objektum megszerzésének felkínált lehetőségével teszi teljessé, tudatosan, már-már küldetésszerűen.
 Bartha Árpád grafikus, de miniatúrái semmiképp sem kicsinyített grafikák. A méretbeli jellemzők adta sűrítés, koncentrált ábrázolásmód kifinomultan kezelt képi jelrendszert alkot műveiben. Amint a kódex-iniciálék a hozzájuk kapcsolódó szöveg leglényegesebb momentumának képi megjelenítései, úgy a valódi miniatúra a művész gondolatainak egyértelmű és konkrét megnyilvánulása. Bartha Árpád képeinek címet sem adott: üzenetük annyira egyértelmű és konkrét. Különféle interpretációk lehetőségét pedig, a képek sorozatba rendezése zárja ki.
 S míg a miniatúrához képest egy szokványos méretű grafikai alkotáson a figyelmet nagy felületen több forma és erővonal tereli úgy hogy a lényeg csak a teljes és alapos tanulmányozás után mutatkozik meg, addig a miniatúra egy alig 20-30 négyzetcentiméteres felületre irányítja a tekintetet, egy nemcsak méreténél, hanem az ábrázolás tömörségél fogva is sűrített mondanivalót közvetítve. A miniatúra, nyelvtani hasonlattal élve: grafika tőmondatban kifejezve.
 A kis remekművek méretüknél fogva egész közel kényszerítik a
szemlélőt. Az munkák mesteri voltáról a művészi
kidolgozottságon túl az ábrázolt tárgyak anyagszerűsége is ( kő, üveg,
fa, levél, bőr) tanúskodik.
 Bartha Árpád megnyilvánulásaiban vérbeli művész, az erdélyi művészet képviselőjének tartja magát. Vallomása szerint az alkotás lelki boldogsággal tölti el, hivatás- és küldetéstudatát a művészet művelésén túl annak oktatásában is megéli. A művészet - szerinte - általános abban az értelemben, hogy nagyjából ugyanazokat az érzelmeket, érzéseket közvetíti, hasonló körülmények generálta indulatokat rögzít formákba évszázadok, -ezredek óta. Mindezen általános vonásokon a művész egyénisége az, ami átjön. A művésznek folyamatosan arra kell törekednie, hogy minél több egyéni jelet vigyen át alkotásaiba. szöveg és fotó- Tóth Éva - |