CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

2000. június 15., csütörtök 00:00


Hazug barátnál az igaz ellenség is jobb

A barátság

Hazug barátnál az igaz ellenség is jobb
A barátság

Anyagelvű, csűr-csavar világunkban lassan a legszentebb emberi kapcsolatok is megromlanak - ha hagyjuk! Gyakran érdekre épül két szent kötődés is: a barátságé és a szerelemé. Ez így nincs jól, és az Isten előtt álló keresztyén ember nem is hagyja elszentségtelenedni baráti és szerelmi kapcsolatait. Lássuk a barátság kérdését!
Már a “pogány” Cicero megállapítja azt, hogy “barátság csak jók közt állhat fenn”. Egy felsőbb eszme, közös érdeklődés és testvéri érzés teremti az elszakíthatatlan barátságot. Az ilyen barátság örök, eltaposhatatlan, ebben nincs érdek, csupán egy szent összetartozási érzés. Jól jegyzi meg Cicero: “Ha a haszon kötné a barátságot, mihelyt az megszűnnék, felbomlanék a barátság is”. Hány ilyenfajta barátság bomlott fel! Kár volt azt meg is kötni, hiszen eleve a Sátán bomlasztó, szétszakító szellemében fogant. Isten előtt két szív, ember, érdekeltség, barátság mindig egyesül, a rakoncátlan ördög meg mindent szétzilál és szétcibál.
Felebarátainkat úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat, barátainkat pedig jobban kell szeressük, egész az önfeláldozásig elmenően. Csodálatos érzés ez! A barátért való tettre és áldozatra készség elsősorban azt emeli fel, aki gyakorolja ezt. Aki befogadott már csalódott barátot, aki megmentett meghurcoltatástól egy pajtást, aki kivonta őt a züllésből, az a mentéssel, segítséggel járó szent, krisztusi érzést semmivel sem cserélné fel. A Mammon összes hatalma nem nyújthat annyi kincset, belső gyönyörűséget, mint a Jézusban fogant szent Barátság gyakorlása.
Sajnos a jelen korra nézve is igaza van hellyel-közzel Ciceronak: “...a könnyelműség s a jellem gyöngesége legtöbb embert arra visz, hogy ha magának jó dolga van, barátjára rá sem néz, vagy ha azt baj éri, ott hagyja”.
Mindenkinek el kellene érnie “legalább” a “felebaráti szintet”. Őszinteség kell, mert “aki annyira bezárja füleit az igazság előtt, hogy azt még barátja szájából sem képes meghallgatni, annak vége van” (Cicero). Ne építsünk fövenyre! Hazug barátnál az igaz ellenség is jobb.

Tönkő Levente