CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

2005. december 02., péntek 19:21


Kezdd mással!

Kezdd mással!

Mk 1,1-8 Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete. Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt. Ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.”

Senki nem tagadja, hogy a hívő karácsonya a liturgikus év fontos eseménye: sok olyan üzenetet hordoz, melybe érdemes belekapaszkodni. Rögzítettsége viszont semmiféle "kötelezettséget" nem jelent Istennek. Nem jelent kötelezően megtartandó születésnapi bulit, újramegjelenési aktuális szándékot, bármiféle változtatást az üdvrend menetében.
Azok figyelmébe ajánlom ma a Márk evangélium kezdetét, akik valaha is úgy gondolták - és kit ne ért volna már hasonló tárgyban kísértés -, hogy Istent bármivel is "meg lehet kötözni". Íme itt az evangélium kezdete is, amikor nyilvánvalóan kezdhetné Márk Jézus származásával, a betlehemi körülmények leírásával - bármivel, csak Krisztussal, és mégsem így történik. Jézus evangéliuma egy külsőre nagyon "labilis" próféta fellépésével kezdődik, vagyis mással.
Ez ad indíttatást arra, hogy felfedezzem az ünnepkörök emberre vonatkoztatott menetrendjét, amikor maga az ünnep sem az ünnepelttel kezdődik, de jó esetben, amikor valóban az Isten szándéka érvényesül egy-egy liturgikus menetrend felépítésében, akkor is - legalábbis kézzelfoghatóan - mindig más van az előtérben. Emberek és sorsok, akikkel-amikkel találkozunk, mások életmenetébe belenyúló cselekvéseink és történéseink. Vajon nem arra rímelnek-e "spontán" voltukban ezek az ünnepek, amiket a "másik végen" Krisztus az utolsó ítéletről mondott? Egyáltalán nem olyan "Christkindli-s" hangulatban, hanem a lehetőségek sorozatában egy-egy ünnep környékén, amikor másokban találkozunk Jézussal.
Vajon nem azt mondja-e Jézus és a Márk evangélium ilyen (nehéz lenne kihagyni az argós ziccert) "brutális" kezdete, hogy Másban kezdd az ünnep előkészületét, a Te karácsonyod is másban kezdődjék?
- DI -