|
Milyen is Regine Kalmár művészete?
A Pannónia Galéria kiállítóhelyiségében 6-án nyílt meg Regine Kalmár festőművész kiállítása. Akik megtekintették már a tárlatot, s akik csak ezután mennek el látogatásra - reményeink szerint minél többen -, azokban is felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen festőművészként aposztrofálják Regine Kalmárt. Az első és nyilván a legkézenfekvőbb ok, hogy festőként végezte el iskoláit, akként kapott papírt, vagy annak tekinti magát. Mindegyik válasz elfogadható, csakhogy a Pannónia Hotel-beli kiállításon számos sokszorosító technikával készült, s más, egyedi, nem akármilyen grafikát is láthatunk amellett, hogy a terem egyik falát valóban a festményeknek szentelte a kiállítás rendezője.
A kérdésre, miszerint "ki is Regine Kalmár", ha az első linók tematikájában és technikájában impresszionáló megjelenésén túl vagyunk, s az egyéni, színezett grafikák, rajzok világába csöppenünk, különösen nehéz a felelet. Nem könnyíti a válaszadást az sem, ha megnézzük a főleg csendéletekből álló festmények sorát, és a bejárati ajtóból még egyszer végigpillantunk a kiállított műveken.
Magam - jelen kiállítása alapján - a művésznőnek inkább grafikai munkásságát értékelem többre. Az már az első képek alapján nyílvánvaló, hogy Kalmár művészete igényes, számonkérhető művészet. Nem menekül olyan pózokba, választ olyan megoldásokat, teremt olyan homályos és bele-telemagyarázható légkört, amiben "minden eladható", amitől hasraesik a szavakat nem értő, a képek állagával a szavak virágát öszzeegyeztetni nem tudó laikus és félművelt.
Regine Kalmár alakjainak minden testrésze - a tudatos torzítás mellett is - a "helyén van", értékelhető. Művészete a realitásokon alapuló, de azon belül rendkívül érzékeny, robbanásszerű elemekből épül, humora, iróniája, szarkazmusa van, határozott egyéniség, különösen a grafikáiban. Festészete is sok tekintetben a vonalakra, a határolt formákra épít, de az erős színvilág és annak alkalmazása azt eredményezi, hogy Regine Kalmár grafikusként jobban a szívembe lopta magát. A tárlaton látható fesményeken nem látható a meghívó napraforgóinak árnyalt és visszafogott, Hertay Mária-féle lírai hangulata; egy erőteljes egyéniség határozott, "festett írás" tulajdonképpen minden kép: színeiben is inkább grafológus elé kívánkozik. A látogató - úgy gondolom - a grafikákban joggal asszociál a Vértes féle Varieté-könyv rajzaira, krokiszerű, tömören megfogalmazott és karikírozott, talán még "félig civil" tartalmában is egyértelműen scenárióba kívánkozó alakjaira.
Úgy gondolom, hogy a Pannónia Med Hotelnek nagyon jó választása volt, hogy Regine Kalmárt és művészetét Sopronba hozta, a város kulturális életének értékes színfoltja ez a kiállítás.
- DI -
2004. június 07., hétfő 13:19
|
