CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2018. szeptember 24., hĂ©tfĹ‘, Gellért, Mercédesz napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Kiscelli zarándoklat

Mariazell történetének magyar vonatkozásait – így Kiscellt - ismerhetik meg azok, akik ellátogatnak a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumába a május 28-án, pénteken Mariazell és Magyarország címmel megnyílt kiállításra.

Mit is jelent Kiscell? Mennyiben kötődik Mariazellhez?
– tette fel költői kérdéseit a hivatalos megnyitó előtt tartott sajtóbejáráson Farbaky Péter, aki a múzeum igazgatójaként a kiállítás rendezésében is szerepet vállalt.
A Közép-Európa legfontosabb kegyhelyeként számon tartott, Nagy Lajos által a 14. században alapított, egykoron a törökellenes küzdelemben központi szereppel bíró, barokkot a középkori stílussal ötvöző templomáról híres Mariazell a Mária-évben a figyelem középpontjába került. Ezért is döntött úgy az óbudai Kiscelli Múzeum, hogy az 1738-ban a Zichyek által alapított, trinitáriusokkal betelepített Kiscell, ahova fénykorában, Kisasszony napján akár tízezren is ellátogattak, valamint nagytestvére történetéről egy időszakos kiállítás rendez.

Farbaky Péter köszöntőjében elmondta, Mariazell a később magyar uralkodócsaláddá avanzsáló Habsburg-dinasztia személyes, emellett pedig állami kegyhelye volt, amelyet bizonyít a kiállításon is megtekinthető Mária Terézia által 1746-ban adományozott szívek dominálta lámpás. Az igazgató elmondta, kevesen tudják, de a horvátok, magyarok és az osztrákok által egyaránt tisztelt Szűzanyának akad még egy, Kiscellhez hasonló kegyhelye Magyarországon, a 18. században a bencés Koptik Odó által alapított Celldömölk.
A direktor Kiscell történetét folytatva felidézte az 1783-as esztendőt, amikor II. József híres-hírhedt rendeletével feloszlatta a trinitáriusokat, így az óbudai felépített templom és rendház az állam tulajdonába került, amely egészen 1911-ig kaszárnyaként, katonai korházként, hadastyánok laktanyájaként, majd katonai szerszámraktárként is funkcionált. A hányatott sorsnak az ismert bécsi bútorgyáros Schmidt Miksa vetett véget a kincstártól megvásárolva a lepusztult épületegyüttest, melyet 1935-ben kelt végrendeletében felújítva tekintélyes gyűjteményével együtt a fővárosra hagyományozta. A nem sokkal később Európán végigsöpörő második világháború harcai Kiscellnek sem kegyelmeztek, a templom – amely a tárlatnak otthont ad – térlefedése már nem az eredeti.
A tárlaton közel 40, többségében hazai, valamint osztrák köz- és magángyűjteményből több, mint 300 tárgy
festmények, grafikák, szobrok, iparművészeti tárgyak és még sokféle különleges emlék – szerepel.
A gyűjtemény különlegességekkel is szolgál, a szeptember 12-ig nyitva tartó tárlat idejére ugyanis visszakerül a templomtérbe a kiscelli kegyszobor is, amely II. József rendeletére feloszlatott trinitárius rend távozásakor került el onnan az óbudai plébániatemplomba. Farbaky Péter a tárlat céljaként nevezte meg, hogy a megmenekülések, gyógyulások történetét kívánja elmesélni, a személyes sorsok tanúiként hívott fogadalmi képek és tárgyak segítségével; és az egykor élt emberek saját történeteinek adalékaival próbálják gazdagítani a jelen régebbi korokról alkotott képét.

Lehetetlen előre felkészülni a látvány keltette hatásra.
A szó szoros értelmében a szentélybe belépve egy sötét, barokk vakablakokkal, a templom végében pislákoló két kis lőréssel megáldott, tégláig lecsupaszított templomban találjuk magunkat. A hajdan volt csillogásból semmi, a középkori, nyáron még kellemes sötét hűs hatalmas tér viszont árasztja magából a középkori misztikumot. Csak a jó öreg, változatlan formavilággal parádézó múzeumi tárolók sárgásan pislákoló fényei, valamint a némileg erősebben megvilágított mellékoltárok biztosítanak elegendő fényt ahhoz, hogy bemérjük, mekkora is a sötétség által megnövelt épület.

A figyelmesebb látogató még a félhomályban is észreveszi az egykor Festunggá nyilvánított főváros birtoklásáért folyt harcok során eltűntetett mennyezet. A szentélyben, ahol valamikor az oltár állt, a mariazelli kegyhely alapítójaként tisztelt Nagy Lajos király álmát, győztes csatáját és annak hatására a Szent Szűznek tett felajánlását megörökítő kódexeket, és három részre tagolt festményregény Mariazell történetének genezisét hivatott felidézni.
Egy, első pillantásra oda nem illő vértezet is büszkélkedik az egyik “sarokban”, utalva az épület valamikori katonai célú hasznosítására. Ugyancsak a harciasabb időket idézi a templombelső egészét megtörő diadalív, amely II. József feloszlató rendelete után került beépítésre. Ezt a kis szépséghibát azonban ügyesen használta ki a Farbaky Péter, Serfőző Szabolcs, Prékopa Ágnessel és Semsey Balázzsal kiegészült rendező kettőse. A diadalíven innen az kegyhely profán okokra visszavezethető alapítása, azon túl pedig az évszázadok alatt körülötte kialakult misztikum és mély vallásosság tárgyi emlékei kapnak helyet. A gregoriánt követelő “sötét” középkor varázsát idézi fel a tárlatot minden oldalról körbefonó szürke “háromdés” kereszt. Az egykori mellékoltárok helyén valamikor otthonukban csodálhatjuk meg a nagy barokk oltárképeket. Valamint négy mellékoltár alapítóit; egyesek feleségestül tették az adományt – Eszterházy Pál és neje, Nádasdy Ferenc és asszonya, Szelepcsényi György esztergomi érsek, valamint Draskovics Miklós horvát bán és Nádasdy családból választott felesége. Van olyan híresség, aki “csak” fogadalmi ajándékkal – részletes kidolgozottság, a régmúlt gazdagságát felelevenítő pompa jellemzőjük egyaránt - képviselteti magát, ilyen Mária Terézia szívek uralta mécsese.
Továbbhaladva a történelmi korokban megjelennek a szuvenírként funkcionáló apróságok, a celli Szűzzel készült közös családi fotók. A kiállításabroncsaként funkcionáló kereszt alakban magasodó szürke szerkezet alatt annak árnyékaként homokkeresztbe lépdelhetünk, amely a zarándoklatok korának szimbolikája.
A hajdani szuvenírek, a hívők kegyszoborhoz hozzáérintett és ezt a fonákjukon kis pecséttel láttamoztatott szobrai, vagy éppen a miseruhák ennek a ma is élő misztikum lényegét a sokszínűséget ragadják meg. A hangulatteremtő félhomály ellehetetleníti a képleírásokat, de megteremti az elmélyüléshez elengedhetetlen természetfölötti pluszt.
A tárlat 2004. május 28-tól szeptember 12-ig várja az érdeklődőket.

Budapest, 2004. május 28.

StD





2004. május 29., szombat 21:30


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület