Az Őszi Könyvtári Hét rendezvénysorozat keretében a muzsika és a költészet után rangos, könyvkiadáshoz kötődő rendezvénynek volt a helyszíne a könyvtár helytörténeti részlege. A Magyar Szemle Kincsestára eredeti példányainak gyűjteményét ifj. Sarkady Sándor helytörténész mutatta be. Az alábbiakban közöljük ifj. Sarkady Sándor előadását.
 
 

Ifj. Sarkady Sándor történész-könyvtáros és értékes gyűjteménye

    Tisztelt látogatók, hölgyeim és uraim, kedves vendégeink!
    Az idei Öszi Könyvtári Hét alkalmából szeretném felhívni figyelmüket egy 1929-1945 között megjelent könyvsorozatra. Arra a sorozatra, melynek példányait megtekinthetik a vitrinekben.
    A Magyar Szemle Társaság – a tagjai által vitt politikai és társadalmi szerep ellenére – nem volt sem politikai, sem társadalmi szervezet. A társaság - alapszabályának megfelelően - társadalmi és anyagi hátteret biztosított a folyóirat és könyvkiadás számára. A gróf Bethlen István - Szekfű Gyula kapcsolat döntő volt az egész működés szempontjából. A társaság anyagi bázisát elsősorban Bethlen rangja, Horthy kormányzóval való kapcsolata, miniszterelnöki (illetve ex miniszterelnöki tisztsége) és befolyása adta, támogatás és megrendelések formájában.
    Már 1928-ban felmerült az gondolat, hogy a Magyar Szemle Tarsaság bocsásson útra egy a nagyközönség számára szánt könyvsorozatot. Egy kitűnően bevált angol könyvkiadói ötletet ültettek át a hazai gyakorlatba. Ezzel a cselekedetével a Társaság a magyar könyvkiadásnak is új utat mutatott. Az első Kincsestár könyvek 1929 elejétől jelentek meg.
    A múló évek során kibontakozó sorozat az ismeretek minden ágából rövid, mégis alapos, élvezetes ismeretterjesztő áttekintéseket nyújtott. Nem száraz kézikönyvnek, tankönyvnek vagy alacsonyrendű népszerűsítésnek szánták megálmodói az izmosodó Kincsestárat. A könyvesboltok kirakatában ott sorakoztak a könyvek. (Diákok, tanárok, tisztviselők, polgárok közkedvelt sorozatává vált idővel a Kincsestár.)
A szerkesztők szándékának megfelelően a sorozat könyvecskéi minden tudomány - és ismeretágra kiterjedtek. A könyvecskék külön-külön is önálló kötetet alkottak. A szorgalmas megrendelők és vásárlók sokasága idővel felismerte - amit a sorozat magáról büszkén is hírdetett, - hogy a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A háború miatt sajnos szép terv maradt, a különböző szakterületek ízléses gyűjtőtokokkal való ellátása.
    A sorozat a mindenkori magyar kultusztárca jelentős anyagi támogatását élvezte. Klebelsberg Kunó, majd Hóman Bálint tudatos és hathatós támogatását tudhatta maga mögött a Kiadó. A kultusztárca nagyarányú könyvvásárlási akciókkal is támogatta a társaság nívós folyóiratát, a Magyar Szemlét. 1933-ban pl. 7500 ! kötetnyi Kincsestárat vásároltak 5000 Pengőért, 1935. májusából pedig egy 3000 Pengős tételről tudunk. A Kincsestár köteteit a népkönyvtárak számára több száz , némelyikét több ezer példányban rendelte meg a minisztérium. Az egyre gyarapodó könyvsorozat ott sorakozott a közkönyvtárak és iskolai könyvtárak polcain. Eladását hatékonyan segítette a Magyar Nemzeti Bank. A Társaság és az MNB között baráti jó viszony állt fenn. Baranyai Lipót elnök a Társaság választmányi tagja volt, Judik József fötisztviselő pedig a Kincsestár egyikjeles szerzője (Dedikált kis könyvének példányia Pénz címet viseli.) Az IBUSz hírlaposztályával a Társaság szerződéses viszonyban volt: Kincsestár-kötetenként 1 Pengős áron) A 30-as és 40-es évek Magyarországán főleg a magyar középréteg lakásaiban voltak megtalálhatók a Kincsestár kék színű könyvecskéi.
    A Kincsestár formai és tipográfiai jellemzői.. A sorozat könyveinek első ránézésre is szép borftóját Jaschik Álmos grafikus művész rajzolta. Előállítása 1929-1942-ig nemes, pehelykönnyü angol, papíron történt. Nyomása “Old Kenntonian" betűtípussal készült.
    Formátuma praktikus és elegáns volt. Kartonborítékú, zsebmérete tette lehetővé, hogy az akkori társadalom oly gyorsan megkedvelte és magáénak vallotta őket. Villamoson, autóbuszon, vasúton, hajón elővették és olvasták az emberek. Még a legműveltebb emberek is tanulsággal lapozhatták az országos hírű, kitűnő szakemberek tollából eredő, nemes gondolatokat ébresztő “bevezetéseket" és összefoglalókat.     A KINCSESTÁR ára 1929-1933 között 1 Pengő volt. Kartonkötésben. Önök itt a kiállításon gyűjteményemben láthatják a vászonba kötött példányokat is. Azok ára 1 Pengő 60 fíllér volt. 1934-tavaszától a gazdasági világválságból kilábalva, a könyvecskék árát még csökkentették is. Kartonkötésben 80 fillérbe, vászonkötésben 1 pengő 20 fillérbe került egy-egy kötet. A Magyar Szemle barátai ezenkívül a társaság minden kiadványából 25%-os kedvezményben részesültek. A Társaság kiadásában megjelenő monográfiák megrendelése esetén a magánszemély vagy az intézmény illetményül és ajándékba kapta meg a Kincsestárat. Amikor a Kincsestár elérte 50-ik kötetét a szerkesztőgárda büszkén állapíthatta meg: “A sorozat töretlenül halad a fejlődés útján." Mintegy 150 kötetre tervezték az ország, egyetlen olcsó tudományos könyvsorozatát. 1941. júniusától a Kincsestár kötetei kijutnak a fronton harcoló katonákhoz is. Erről a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége gondoskodott. A háborús gazdálkodás miatt 1943. második felétől a kiadvány papírminősége romlott. A magyar kultusztárca megrendelései a háború alatt is folytatódtak, bár a társaság folyóirata a német megszállás miatt megszűnt A Kincsestár eladási akcióira még 1944 nyarán is sor került. A puszta önfenntartás volt a cél. A szerzők a jobb jövő reményébe vetett hittel töretlenül dolgoztak. A szerkesztőség munkaját az V. kerületi Tükör utca 5-ben kezdte (1927-1929), majd a Vilmos császár út 3 alá költöztek (1929-1936), végül a Vilmos császár út 26. alatt (1936-1945) szerkesztették a Kincsestárat. A témák azonban kendőzetlenül árulkodnak a politikai viszonyokról. Két kis kötetet nyújtanak be a cenzúrának 1944 április végén. Az egyik a Gombák, a másik a Termesztett növények címet viselte.

Ifj. Sarkady Sándor

Ifj. Sarkady Sándor magángyűjteményében az alábbi Kincsestár-sorozat kiadványok találhatók:  

A 75 éves Magyar Szemle Kincsestár könyvsorozata. Olvasóink között talán akad valaki, akinek a kilenc hiányzó kötet valamelyike birtokában van, és talán olyan is akad közöttük, aki segít a soproni magángyűjtőnek abban, hogy a ritka és értékes sorozat annak minden megjelent kötetével együtt teljessé váljon.
Szeretnénk, ha így történne.

A 75 éves Magyar Szemle Kincsestár könyvsorozata) Ifj. Sarkady Sándor helytörténész gyűjteménye a következő kötetekkel válna teljessé:
7. Eperjessy Kálmán: A magyar falu településtörténete,
34. Várady Imre: Az olasz irodalom kistükre,
64. Kerék Mihály: Földbirtokpolitika,
88. Hankó Béla: Halak (1943),
118. Mendöl Tibor: A Felvidék (1931),
736. Gáldi László: A magyar-román szellemi kapcsolatok (1942),
140. Hadrovics László: Magyar-déli szláv kapcsolatok,
146. Markó Árpád: Gróf Zrínyi Miklós,
?     Országh László: Shakespeare (1944).
 

Az Őszi Könyvtári Hét további rendezvényei a Programajánlóban olvashatók.