A versben megénekelt magyar irodalmat és magyar történelmet viszi Dinnyés József daltulajdonos hét előadásból álló koncertsorozatával szerte az országba.

    Az első előadás október 7-én a soproni Pince Színházban Vigasztaló címmel a szabadságharc bukása utáni állapotokat idézte. A nemzeti liberalizmust megverselő kálvinista-, a transzcendens igényeket megfogalmazó katolikus költők, és a gondolkodás feudális hátrányairól szóló ,,városi" költők – Ady Endre, Gyulai Pál, Arany János, Erdélyi János, Lévai József, Tompa Miklós, Tóth Kálmán, Majthényi Flóra, Szász Károly, Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Zempléni Árpád, Makai Emil, Kiss József – megzenésített versei kis részét képezik Dinnyés József ezernél is több szerzeményének. A történelmi események – gyászos napok, vereségek, reményteljes pillanatok – számbavételének alkalmai a dalköltő előadásai. A 19-20 századi verseiből válogatott előadássorozat áprilisig havonkénti előadásokkal folytatódik. Fölfeszített nemzet címmel novemberben az elcsatolt területek irodalmának önálló életén keresztül ismerkedhetnek meg a nézők a különböző államalakulatokba került magyarság sorskérdéseivel; a Tartsd meg azért népedet címmel tartott decemberi előadás a megújult keresztyén vallás zsoltárosának nyelvén, a nemzet anyanyelvét megtartó ,,vállalkozás"-ról szól Szenci Molnár Albert költészetén keresztül. A Lélektől lélekig a huszadik századi hitét megtartó hitvalló magyar költők verseit mutatja be.

    Néma antológiák címmel a II. világháború utáni, mozdulatlannak tűnő létben megszólaló versben és prózában rejlő, és azokból ható erő jelenik meg.
- 1949, 1920, 1945 a magyar történelmet gazdaságilag, kulturálisan, társadalmilag ,,lenullázó" évek - mondja a daltulajdonos, akinek előadásai a költészet az akkori helyzetben megmutatkozó erejét is megmutatják, amely által mindig újjá teremtődött a nemzet. A II. világháborút követően, a szocialista realizmussal elkezdődő, új típusú, máig tartó, folyamatában változó irodalmi vonulat is helyet kap Dinnyés József előadásaiban.
       Az előadássorozat tervezett befejező találkozóján Dinnyés ,,dallamos közérzetével", saját szövegre írott szerzeményeivel ismerkedhetnek meg a nézők, amelyeket a közönséggel folytatandó, – a világról, sorsunkról, a történelemtapasztalatokról, közös élményekről szóló – párbeszéd alapjául szánja a szerző-előadó.
    ,,Tanít az irodalom, tanítanak a költők." - vallja Dinnyés József. Egyrészt az előadások később is hasznos és használható kifejezésekre, azok értelmezésére tanítanak meg, a művész, maga pedig, az általa kreált kifejezéseire.,,Néma antológiák", ,,észkombájn", ,,aranyos emberek", ,,határtalanul szeretném hazámat": néhány az immár a köztudatba átment Dinnyés-kifejezések.
    Nem múltba tekintő Dinnyés József gitáros énekelt irodalma, hanem a megismétlődő társadalmi helyzetek, történelmi szituációk közepette a nemzetmegmaradás esélyének növelésének szándékával mutat rá hibákra, sikerekre, bukásokra, gyászos, vagy örömteli pillanatokra a történelem időbeli spirálisan előre haladó pályáról, visszakacsintva a mába. Ezért aktuálisak Dinnyés dalai, és mert aktuálisak: politikai, közéleti felhangjuk is van.
    Egyetlen gitárral, énekhangjával, lelkében fogant dalaival nagyon gazdag Dinnyés József, aki a magyar irodalom kincseit hordja-viszi szerteszét az országba. Tervei-vágyai szerint talán majd még annak határain túl is. Gazdag ember Dinnyés, aki az igazságban az értékek időtállósságába vetett hit bizonyosságával és hitelességével szolgálja az irodalmat, a zenét, a megmaradást; hivatalosan sanzonénekes, dalművész, zeneszerző, énektanár, egyébként pedig, és valójában gazdag, hiszen , – mint maga mondja – daltulajdonos.

Tóth Éva