CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 25., csĂĽtörtök, Márk napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  


Népművészet a Festőremben

    A Pro Kultúra Sopron Kht. szervezésében nyílt meg a soproni Festőteremben (Petőfi tér 8.) Krasznai Ferencné szövő népi iparművész életmű-kiállítása.

    A tárlatnak Zemplenszky Gyula kályhás, fazekas, mosonmagyaróvári népi iparművész és Finta Zoltán sopronhorpácsi fafaragó, a Népművészet Ifjú Mestere is meghívott kiállítói közé tartoznak, akik közös munkájukkal együtt érdemelték ki a Pro Renovanda - Kultúra-díjat.

    A tárlatot Bakay Erzsébet, az Iparművészeti Egyetem nyugalmazott professzora nyitotta meg.


Bakay Erzsébet

    "Három olyan kiváló alkotót mutathatok be, akik kiemelkedtek az amatőrök sorából alkotásaik művészi színvonalával. Nagy érdemük, hogy stílus-egységet alkottak díjazott közös munkájukban, és ezt mesterremeknek minősítette a zsűri - mondta Bakay Erzsébet.
    Krasznai Ferencné Népi Iparművész pályafutása regénybe illő történet, mert aktív testnevelő tanári pályája befejezése után, 1988-tól nyugdíjasként kezdett szőni a Pedagógus Gyapjúszövő Alkotó Körben Céltudatosan készült a kéziszövő mesterség megismerésére, hogy azt művészi fokon művelje majd. Ehhez tehetsége, intelligenciája, elméleti felkészültsége és a gyakorlati kivitelezésben rejlő igényessége vezette,
    Inspirációt mindig a népművészet hiteles forrásaiból merített és azt ötvözte mai igényű törekvésekkel Így munkáit, korunk ízlését tükröző és kifejező alkotásnak tekinthetjük.

    A vászonszövő mesterkurzust Debrecenben végezte el, ahol külön foglalkozott a csipkeszövéssel és a takácsszövéssel is. Ismeri a vászonszövés legjobb hagyományát, szíve szerint a soproni és a csornai Múzeum helyi hagyományából merített olymódon, hogy munkája élő népművészetnek tekinthető.
    Gyapjúszőnyegeinek előképei az erdélyi és a bukovinai "Festékes" gyapjúszőnyegek voltak. Krasznainé szőttesei művészi megformálásukkal, igényes kivitelezésükkel és értéknövelő egyediségükkel tűnnek ki. Minden alkotása személyes jegyeket is hordoz, felismerhető rajtuk alkotójuk kézjegye.
    Munkái kötődnek Rábaköz népművészeti hagyományához, mégsem csupán tárgyi és tartalmi örökséget hordoznak. Nemegyszer a csornai Múzeum mustráival találkozunk vásznain, mégis új formálással mert a díszítőelemek új kompozícióba rendezése a színek mértéktartó alkalmazása és feledésbement szövésmódok felújítása, eddig aliglátott együtteseket varázsol elénk. Erdélyi szövőhagyományokat, göbös mintázatokat, pamut kilim és moldvai kerpa kendők motívumait alkalmazza és menti át a mintázatokat új funkcióra. Ezeket nemcsak hazai pályázatokon, de külföldi kiállításokon is elismerték.

    Szőttesei mindenütt a mai kézművességet és a magyar identitást képviselik.
    Több csoportos kiállításon vett részt és néhány önálló bemutatón is szerepelt. Kitüntetései és díjai közül, a 2000-ben rendezett XIII. Országos Népművészeti Kiállításon elért "Arany plakett" a legjelentősebb. 2001-ben nyerte el a Népi Iparművész címet.
    Szőttesei, szőnyegei biztos ízlésről vallanak. Egységes művészetszemlélete jut érvényre minden alkotásában, amelyek a képzőművészeti alkotásokkal egyenértékűek, Életmű-kiállításának meghívása a Festőterembe azt bizonyítja, hogy a város Krasznai Ferencnét megbecsült iparművésznek, kiváló szakembernek, a felnövekvő nemzedék példaképének tartja.


Bakay Erzsébet és Krasznai Ferencné

    Krasznainé alkotásai művészi formálást és kvalitást bizonyítanak. Szőnyegei, vászonszőttesei átélt festői kifejezések is.
    Ha a tervező megismeri a fonalak tulajdonságait, a szövetszerkezeteket, szövésmódokat, akkor mesternek tartják. Művésszé akkor válik, ha a tervező hozzá adja az egyéniségéből fakadó többletet is, amit szellemiségében, vénájában hordoz és kifejezni képes.
    A kiállítás azt bizonyítja, hogy Krasznainé a kézművességet művészetté emelte. Számára a szövés életformává vált. Alkotásainak színvonalával ráirányítja a figyelmet, nemcsak jelen korunk kézműves hagyományaira, és ezzel múltunkra, de felvillantotta jelenünket és egy kicsit a jövőnket is. Nem kell szégyenkeznünk kultúránk színvonala miatt.
    Az életműből az ifjúság emberséget is tanulhat és talán jobban .megérti majd a jövő új alkotóinak művészetét is, mert Krasznainé alkotásai maradandó értékűek. Az ő tevékenységén keresztül ítélhetjük meg, hogy hol tart a mai kézművesség, milyen értékek hordozója az élő népművészet.
    Olyan ez az életmű, mint a textillé formált népdal, vagy népköltészet. Ezúton gratulálok Nyikos Bendegúznak a kiállítási témához illő nagyszerűen előadott népmeséjéhez, mert így teljes az ünnepi élmény.


Nyikos Bendegúz népmesét mondott

    Öröm Sopronban kiállításon bemutatkozni, mert művészetet értő közönség őszinte partnerévé válik az alkotóművész." - mondta Bakay Ezsébet megnyitójában, aki az elmondottak mellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Krasznai Ferencné sikeres pályája Sopronban indult, a helyen, amelynek népművészeti hagyományaira figyelve, arra késztette a művészt, hogy elméleti és gyakorlati ismereteit tovább gazdagítva munkára, alkotásra ösztönözze.

T.É.



2003. április 26., szombat 22:49


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület