A Győri Alapellátási Szabadegyetemen április 2-án - egyéb témák mellett - Dr. Pusztai Erzsébet is előadást tartott az alapellátás tervezett új minőségbiztosítási rendszeréről. Az előadó (volt népj.m-i államtitkár, a KDMP elnöke, a "Békejobb 2000" egyik kezdeményezője), aki jelenleg az OEP egy új csoportjának vezetője, a háziorvosi rendszerben azon lehetőségeket kutatta munkatársaival, majd ez év második felétől azokat próbálják közösen megvalósítani, melyek a betegellátás szakmai színvonalát is emelve takarékosságot eredményeznének a betegségekre használt gyógyszerek rendelésében.
A néhány éve lezajlott minőségérdekeltségi rendszer modellkísérletében nyert tapasztalatokat is felhasználva, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét kikérve és figyelembe véve készül az új rendszer, mely egy bevezető, tapasztalatszerző időszak után (2003.júl-dec-ig) "élesben" 2004.januárjától indulna. A szakmai kollégiumok ajánlásai alapján készült "betegségkezelési protokolloktól" - ezeket az orvosok időben kézhezkapják - természetesen az orvos minden indokolt esetben eltérhet, melyekben tényszerűen meg is tudja indokolni az eltérést. A kezelési útmutató viszont nemcsak a beteg egyenletes, magas színvonalú ellátását garantálja, de egyben az orvos védelmét is jelentheti problémás esetben. Ennek személyi garanciája is lehet az, hogy nem a biztosító, hanem a szakmai kollégiumok vizsgálják felül a protokolltól rendszeresen eltérő kollégák gyakorlatát csakúgy, mint az ugyanakkor, ugyanazzal a panasszal több orvost, indokolatlanul felkereső, "vándorló" és gyógyszerfelhalmozó betegek csoportjait. A rendszer minden orvosra és minden betegre kiterjed.
2004.januárjában anyagi ösztönzést kapnak az orvosok, akik a rendszer alkalmazásában résztvesznek. A korábban kiszivárogtatott hír, miszerint a betegre leosztott "fixből megspórolt pénzt" adnák az orvosnak, etikai megfontolások alapján nem is kerül szóba az alkalmazáskor.
A hallgatóság soraiból kikerülő felszólalók a visszaélések visszaszorításával és a szakmai kontroll alkalmazásával egyetértettek. Többen említették a rendszer "neuralgikus pontját", az orvosi megmérettetés kritériumait. Az előadó válaszában a rendszer megalkotásában résztvevő szervezetek sokrétű megfontolásait nevezte meg garanciául arra, hogy az értékelés helyes, a beteg az egészségügy és a biztosító érdekeit egyaránt figyelembe vevő legyen.
Jelen írás szerzője pedig arra gondol, hogyan fog működni a rendszer abban a környezetben, ahol az egészségügy még mindig sokak szemében vörös posztó. Elég csak arra utalni, hogy a tavalyi ötvenszázalékos béremelésnek az idei év kifizetéseibe való integrálásakor a kis praxisok rosszul jártak. Ennek kompenzálására a kormány azt az egymilliárd forintot szánta, amit a szűrésekre tett félre.(Több éve már belerángatták a szűrés finanszírozás igéretével a háziorvosokat az alacsony létszámban a létfenntartást nem biztosító, magas létszámban pedig a szűrést lehetetlenné tevő praxisok mellett a jelentős többletmunkába, ennek finanszírozása valamiképp elmaradt...) A Népszabadság cikkírója, Danó Anna így fogalmaz: az orvosoknak "ezért a pénzért nem kell nyújtaniuk semmit." Pedig a cikkíró tudhatta volna, hogy már nyújtottak, sőt tisztában volt azzal is, hogy az orvosokat - legalábbis rendelési idejük egy részében - betegelőjegyzésre kötelezi a minisztérium, ettől is a várakozási idő csökkenését remélve.
Quo vadis, medicina?
- DI -
Képforrás: http://www.euroastra.com/mdnp/