Sopronvármegye képeslapokon 1896-1945

    A régi Sopron vármegye településeit teljes körűen bemutató, impozáns, egyedülállóan gazdag kollekció – két soproni képeslapgyűjtő szenvedélyes érdeklődését, alapos kutató és “szerző”-i munkáját dicsérő – különleges album jelent meg a napokban Sopronban.
    A Sopron vármegye képeslapokon 1896-1945 című kötetbe szerkesztett válogatás a vármegyéhez tartozott kb. harmadfélszáz település, köztük hét járásszékhely (csepregi, csornai, felsőpulyai, kapuvári, kismartoni, nagymartoni és soproni) múltját idézi, elsősorban a természeti és épített környezetükről, de nem ritkán életük hétköznapi vagy ünnepi pillanatairól készült képek bemutatásával.
    A települések száma természetesen a közigazgatási intézkedések - megszüntetés, összevonás - következtében időről-időre változott, az 1907-es helységnévtár például 246, az 1910. évi népszámlálás pedig 232 települést rögzít. Az album szerkesztői a 246 helység képeiből válogatták e könyv 370 képeslapból álló gyűjteményét.

Bognár Béla, Göncz József, gyűjtők, Dr. Kubinszky Mihály ny. egyetemi tanár,  Sass László a kiadó képviselője, a könyv szerkesztője

- Sajnos a legnagyobb igyekezet és a legszélesebb körű kutatás, keresés, “nyomozás” ellenére sem teljes a tabló – mondta a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban tartott könyvbemutatón egybegyűlteknek Sass László, szerkesztő az Edutech kiadó nevében.

    Néhány településről nem készült képeslap, vagy ha mégis, akkor egyelőre nem került elő, esetleg minden példányuk megsemmisült. Ezért egy esetleges második kiadás reményében a kiadó örömmel vesz minden híradást, információt a hiányzó településfotók bármelyikének föllelhetőségéről, akár csak a létezésüket igazoló bizonyosságról is.
    A kötethez írt bevezetőjében Sass László a megjelentetett anyag két, a könyvbemutatón is megjelent gyűjtőjét – Bognár Bélát és Göncz Józsefet – is bemutatja.
    Bognár Béla - aki Sopronban a legrangosabb és legismertebb gyűjtő, s az országban is az első öt között tartják számon - gyermekkora óta szerelmese a képeslapoknak, Göncz Józsefet néhány éve, felnőtt fejjel “varázsolta el” a képes-levelezőlapokon megelevenedő világ. Kettejük több ezer példányt számláló, a néhai Sopron vármegyével (benne kiemelten Sopronnal) kapcsolatos - e témakörben az egész országban a leggazdagabb, legteljesebb - ismert gyűjteményének együttesében szinte hiánytalanul megtalálható minden, darab, mely valaha is készült."

    "A betűrend szerint bemutatott települések képeihez társítva az 1910. évi népszámlálás adatai olvashatók. Ez volt ugyanis az utolsó olyan állapotfelmérés, helyzetrögzítés, mely még állandóságot, stabilitást, kiszámíthatóságot tükrözött, mind geográfiai, mind gazdasági-infrastrukturális, mind politikai tekintetben, s az előbbiekből fakadóan a lakosság számára, összetételére (nemzetiségi és felekezeti megoszlás) vonatkozóan is. “A Kárpát-medence egymással perlekedő, gyakran összeakaszkodó népeinek történetében egy korszakot lezáró állapotfelvételt kap az olvasó” - írja Klinghammer István a – Talma Könyvkiadónál, 2000-ben megjelent – Magyarország Közigazgatási Atlasza 1914 című könyv előszavában, mintegy magyarázatát adva, hogy miért az 1900-ban, illetve 1914-ben készült közigazgatási alaptérképek az utolsók, melyek a “leghasználhatóbb területi leltár” elkészítésére alkalmasak. Megállapítása az első világháborúval kezdődő és számunkra Trianonnal végződő, tragikus időszakra utal, azokra az évtizedekre, melyek Európát minden tekintetben fölkavarták, szétzilálták, megszaggatták, összezavarták, megsemmisítve számtalan korábbi köz- és magán evidenciát.

Dedikál a két gyűjtő: Göncz József és Bognár Béla

    Az album képei - zömmel fényképfelvételek (“eredeti foto”-k), és szép számú litográfia - 1945-ig kísérik végig a vármegye településeinek történetét. Nézegetésük során nyomon követhetjük ezen országrész, e vidék, e táj arculatának, hangulatának pillanatait és változásait. Egy különös “időutazás” résztvevőiként tanúi lehetünk a 19. század utolsó, a 20. század első évtizedeiben virágzó kultúrának, gazdaságnak, civilizációnak, művészetnek (különös tekintettel az építőművészetre), és az utolsó békeévek utáni világnak, egészen a második világháború befejeztéig. A szerkesztők 1945-öt jelölték ki záró korszakhatárnak; a háború után átszervezett közigazgatás keretei között ugyanis már a vármegye alapú területi logika “elakad”.

    Dr. Kubinszky Mihály, ny. egyetemi tanár, építész a kiadvány ajánlójaként hangsúlyozta a képeslapok megjelenésük időpontjában betöltött azon hallatlanul fontos feladatukat, amelyeket, a mai gyors információ-áradat, és -dömping közepette elgondolni sem tudunk hiszen akkoriban az adott helyről, eseményről az egyetlen létező dokumentum volt a képeslap.
    Az olvasó amint a Sopronvármegye képeslapokon 1896-1945 könyvvel időutazásába kezd, az az érzése támad, hogy a Kubinszky professzor, a képek információs- és dokumentumértékére tett megjegyzése továbbgondolható, abban az értelemben, hogy a századforduló képeslapjai az adott korban és körülményekhez képest a mai információáramlással, bizonyos értelemben, egyenértékűek voltak
- Ahányszor egy képeslapot kidobnak, a megmaradtak értéke minden alkalommal növekszik - mondta Kubinszky Mihály, aki, maga is több évtizede gyűjtő.
S hogy mit ábrázoltak a képeslapok?

    A kötet szerkesztői remélik, hogy egy sorozat első kötete lehet a Sopron vármegye településeit képeslapokon bemutató könyv, amelyet továbbiak, a települések életét (vendéglátás, ipar, kereskedelem, középületek, események stb.) témakörök szerinti csoportosításban feldolgozók is követhetnek majd:

( Sopron vármegye képeslapokon 1896-1945, Edutech Kiadó, Sopron, 2003. Felelős kiadó: Tengerdi Antal , Sopron, Magyar u. 2., Tel/fax: 99- 313-477, Mobil: 06-20-9341-042, E-mail: edutech@sopron.hu)

T.É.